Annyira büszke vagyok magamra hogy muszáj leírnom! :) Életemben először sütöttem zsömlét. (Párszor géppel csináltam már kenyeret, de ott csak bedobálom a hozzávalókat, gombot nyomok, és kész, kézzel kicsit másabb.) Olyan jó érzés volt, ahogy összeállt a tészta. És még ehető is lett, nem égett oda, megkelt, szóval teljes a sikerélmény! A recept innen való:
http://www.vegagyerek.hu/2007/10/tnklyzsemle-villmgyorsan-vegn.html
Egyszerű, kevés hozzávaló kell, pont nekem való:
1 kg teljes kiőrlésű tönköly liszt
2 cs. szárított élesztő
3 ek. fűszersó
650 ml langyos víz
Én fűszersó helyett egy kicsi sima sót tettem bele. Csak össze kellett gyúrni, majd keleszteni, aztán megint gyúrni, formázni, sütőbe be, majd már kész is lett. Kicsit tovább kellett sütni, mint a recept szerint, de a sütő nem a legmodernebb légkeveréses hiperszuper, csak egy sima, kissé koros gáztűzhely, de örüljünk, hogy van. Nem elégedetlenkedek én! :)
Íme a remekmű: (Na jó, ez azért túlzás, hisz kicsit hókadtak, kicsit nagyon nem egyformák, de nekem tetszenek.)
Amúgy a tönkölybúzáról olvasgattam egy kicsit, és nagyon izgalmas dolgokat tudtam meg róla: sokkal több benne a fehérje, ásványi anyag, vitamin, mint a sima búzában. Ellenálló a kártevőkkel szemben, ezért kevesebb vegyszert kell használni. A hozama viszont jóval kevesebb, így majdnem feledésbe merült. Ha tyúkok elé tesznek sima és tönkölybúzát, először mindig a tönkölyt csipegetik, és a gyerekek is valamiért ösztönösen ezt választják. A Cuki is jóízűen majszolta. Olyan jó érzés volt, örültem nagyon. (Volt már rá példa, hogy egy csomó időt elszöszöltem a kajájával, erre fenézte megenni...) Teljes kiőrlésűből csináltam, hátha segít a kakigondon, és ez garantáltan tej-és tojásmentes.
Legközelebb teljes kiőrlésű kiflit fogok sütni, a receptet itt találtam:
http://zabtej.blogspot.com/2012/04/kifli-teljeskiorlesu-buzabol.html
Itt sok jó recept, ötlet, és segítség van tej- és tojásallergiásoknak.
A Tündüsnek ma néztünk cipellőt. Már mondta a gyógytornász, hogy majd ha elkezd járni, mire figyeljünk, de most még ezzel sajnos nem kellett foglalkozni, így egyszerűbb volt a vásárlás. Kaptunk sok cipőt rokonoktól, barátoktól, de vagy kicsik, vagy még nagyok, vagy lakkcipő, ami szerintem szörnyen nézne ki a gatyóival...
Az egyik boltban, ahogy próbáltam ráadni a cipőt, ami nem nagyon ment, mondta az eladó, hogy állítva próbáljuk. :( Felvilágosítottuk, hogy az nem kivitelezhető. Még mindig nem helyez súlyt a lábaira, ha a hónaljánál tartom, húzza fel őket. Persze ezt a hölgynek nem mondtam, szerencsére nem faggatózott. Most a feladatoknál sem nagyon működik együtt, egyedül a motorozásban van fejlődés, ma egész szépen hajtotta magát. Természetesen a csodafegyver nézése közben... (Gyerekdalok és mondókák.) Mindegy, csak csinálja. A sámlit egyenesen gyűlöli. Egyre akaratosabb, és erősebb, tekergőzik, mint egy kígyó. De várom már, hogy szaladjon, és el lehessen felejteni ezt az egészet...
Nem haragszom az eladóra, hisz nincs ráírva, hogy nyomi a lába. De azért kicsit fájt. De már nem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése