lassandebiztosan

2016. március 31., csütörtök

Tavaszi szünet, húsvét


Tavaszi szünet, húsvét:Jól telt, örültem, hogy a szabadságom egybeesett a tavaszi szünettel. :) "Kissé" keszekuszák...

2016. március 24., csütörtök

Kaka(naptár)

Erről már ezer éve szeretnék írni,de mindig közbejött valami... De most egy bizonyos dolog miatt is úgy érzem, hogy át kell szerveznem, hogy kire/kikre fordítok időt, figyelmet; így most már tényleg bízom abban, hogy többet fogok tudni írni, mert lenne miről. Olyan egy tündér és annyit fejlődött, hogy kár lenne kihagyni ezeket a csodákat! És félek, hogy idővel elfelejtem vagy nem tudom majd korban hová tenni.

Na de visszatérve a címhez. Születése óta küzd(ünk) a kakilással. :( Eleinte tejallergia miatt, majd később, mikor az megoldódott, jött a visszatartás. És ez lassan 2 éve tart. Rengeteg dolgot kipróbáltunk, a korai fejlesztő pszichológusával is beszélgettünk, megfogadtuk az ő tanácsait is, de semmi eredmény nem volt. Rengetegszer láttuk, hogy van ingere, de mindenáron visszatartotta. Szörnyű volt ezt tehetetlenül szemlélni!

Volt, hogy odáig fajult ez, hogy muszáj volt megkúpozni a székletlazító és Guttalax ellenére is. Na ez még külön kínszenvedés és szívfájdalom volt.
A székletlazítókra itt kaptam egy jó ötletet, az egyik anyuka javasolta a Tamarinlax-ot. Be is vált, mert másnap már jött is az inger, engedett is neki, de aztán ezzel is megtanulta visszatartani pár nap elteltével. Meg ezt ha jól emlékszem, nem lehet huzamosabb ideig szedni. Így keresnünk kellett valami mást. A Laevolac kilőve, mert az nála nagyon nem vált be, sőt, inkább még rontott is a helyzeten. Férj talált rá a Primbiotic-ra, tettünk egy próbát. És szerencsére ez bevált hosszútávú nem kakilok azért sem napokig, hiába érzem, hogy kell esetén is. Elméletileg teljesen természetes, sokáig lehet használni. Egy-két hétig mindenféle más segítség nélkül kakilt, de aztán újból jött a visszatartás. Így pár naponként kapott Guttalaxot. Így ezzel a két szerrel legtöbbször sikerült, kivéve egyszer, mikor majdnem kórház lett a 9 napos visszatartásból. De végül az is megoldódott, pedig már az ügyeletnek is telefonáltam.

Ezután ráleltünk végre arra a jutalmazásra, ami elnyerte a tetszését (legalábbis pár hónapig). Ez nem volt más, mint a Raffaello. :) De idővel megunta, így megint jött, hogy nem kakilok. Ekkor tértünk át a Kinder tojásra. Ez már izgibbnek és tartósabbnak bizonyult, de olyan kis turpis a leányzó, hogy így meg arra játszott, hogy ha kellett is neki, csak egy kisebb részét engedte ki, hogy aztán pár óra múlva a többit is kiengedje a dupla Kinderért. Persze a köztes időben csomószor kellett bugyit váltani... És nemsokkal ezután, mert zavarta szerintem a foltos alsó és a csere, megint intenzívebben tartotta vissza. Olyannyira, hogy a végén már hatástalan volt a jutalom. Kezdhettük elölről.

Aztán eszembe jutott, hogy mivel az ovi miatt nagy benne a versenyszellem, így gondoltam bevetjük ezt, hátha. Az óvónővel is rengeteget beszéltünk erről a problémáról és adott egy jó tanácsot. Csak az volt vele a baj, hogy rajtam kívül senki nem tartotta be. :/ Ennek az lett volna a lényege, hogy teljes semlegesség a kakival kapcsolatban. Sem örömködés, sem könyörgés, semmi. De így, hogy mások ugyanúgy álltak hozzá többszörös kérésem ellenére is, nem tudom, hogy bevált volna -e, egyedül kevés voltam hozzá.
Így maradt az, hogy használjuk ki, hogy ismeri a napokat, számol és szeret versengeni. Ebből jött a kakinaptár. :)

Kopkopkop, eddig bevált, de nem akarom ezt (is) elkiabálni. De a lényeg, hogy most műkszik! Vasárnaponként van a nagy eredményhirdetés. 3 hete csináljuk és eddig mindig ő nyert (jó, azért igazából csak papíron, kicsit csalni szoktunk az ő javára, hisz bár gondolom senkit nem érdekel, de mi általában minimum napi egyszer szarunk kaksizunk, de a célért ennyi füllentés szerintem belefér!). Lehet, hogy legközelebb be kellene iktatni olyat, hogy mondjuk döntetlen, és akkor csak 1 valaki nem kapna Kindert. Mert azt el is felejtettem írni, hogy most is ez a nyeremény. Így talán még izgalmasabbá tehetnénk számára ezt a megmérettetést és hátha nem unna rá egyhamar. Szorítsatok kérlek! :)

2016. március 11., péntek

A hét napjai

1-2 hónapja megértette, hogy mit is jelent a hétfő, kedd, stb. Az egész a KerekMese egyik csodálatos gyöngyszemével kezdődött. :) (A világból ki lehetne kergetni ezzel a formációval, de hát a gyerek ugye szereti :O aki nem hiszi, hogy borzasztó, az legyen szíves meghallgatni és megnézni a Hűtő dal című remeket! :D )

A másik, ami segített megértetni vele, az az ovis naposság. Minden reggel, mikor ovi van, azzal kezdi, hogy milyen nap van és épp kik a naposok. Imádja, alig várja azt a napot, mikor rá kerül a sor. :)
Szerintem ez az egész nagy biztonságérzetet, kiszámíthatóságot ad neki a viszonylagos állandóságával. Ez nekünk is óriási segítség. Mert bár erősen ragaszkodik a megszokott rituálékhoz, de a heti terv alapján könnyebben megérti, hogy pl. szünetkor vagy ha beteg, akkor nincs óvoda.

Nálunk úgy megy az esti rutin elég régóta, hogy egyik nap apuval, másik nap anyuval. Ez addig működött is, míg nem értette meg az előbb vázoltakat. Így ugyanis zavarta, hogy mi az, hogy egyik hét hétfőjén anyu, majd a következőn apu a soros. Annyira büszke vagyok rá, mert ezt a problémát egyesegyedül oldotta meg: kérte, hogy csütörtökön és a pénteken is apu napja legyen, így ki tudjuk küszöbölni a páratlanságból adódó csúszást: a hét minden napjára ugyanazon szülő jut.

Mindezek megértése és a versenyzés iránti lelkesedése miatt kezdtük el a kakiversenyt, kakinaplót... o.O :) Ami kopkopkop, úgy tűnik, hogy egyelőre megfelelő motivációt jelent, hogy ne tartsa vissza a kaksit. Egy ideig bevált a székletürítés után adott Kinder, de pár hónap alatt elmúlt az izgi ezzel kapcsolatban, így újból elkezdte visszatartani... :( Na de ez a téma egy következő bejegyzés lesz. Mert sajna elég terjedelmes, már nagyon régóta tervezek egy összefoglalót írni róla.