lassandebiztosan

2014. december 29., hétfő

"Mintha" játék

Elkezdte! :) Emlékszem, mikor a Vadasban voltunk először (2,5 éves volt ekkor), kérdezte a doktornő, hogy csinál -e ilyesmit, és akkor még határozott nem volt a válaszunk. De elérkezett ez is. Ma pl. a tampontartóm volt a telefon, egy játék kanál pedig a cicafésű, a telefontöltő pedig egy mikrofon. :)

2014. december 22., hétfő

Összefoglaló

Vagyok ám, csak el vagyok veszve rendesen. Nem kifejezetten időhiány miatt, hanem valahogy mostanában nehezen jön az írás. Nem tudom, miért; remélem visszatér az ihlet, mert amúgy nagyon hiányzik a blogolás.

Most csak egy kis összefoglalóra futja:
  • Életem az ovi utolsó hetét itthon töltötte betegszabin, így lemaradt az ünnepségről is. De az ajándékot a közelben lakó daduska nénitől megkaptuk. :) Kedves gesztus volt ez. Állítólag az egész óvoda lebetegedett. :( Mondjuk nem is csodálom ilyen tél mellett... De ha azt nézem, hogy a majd fél év alatt 2 hetet hiányzott, az szerintem egész jó, hisz Ő most került először közösségbe. Persze a kezdetek óta folyik az orra, meg hasonlók, de annyira enyhe, hogy én emiatt nem tartottam itthon. Nehéz eldönteni, hogy mikor mehet és mikor nem...
  • A nappali szobatisztaság  már házon és ovin kívül is működik. Igazából amióta bugyista, azóta nem történt pisi "baleset". Volt, hogy a kaksi bekarcolt, de ez a kövi pont.
  • A kakival továbbra is hadilábon állunk... Ez születése óta tart és már kezdem kicsit unni így majd 4 év után. Ha jól emlékszem, tavasszal kezdte visszatartani. A kiváltó okra nem jöttünk rá. Sok mindent elkövettünk, hogy megoldjuk; a koraiban pszichológus is igyekezett segíteni, de nem változott semmi. :( Pedig még az eléggé elvont Kakikönyvet is nézegettük. Kapott Laevolac-ot, de semmi. Immunis rá szerintem. Mármint volt, hogy hatott, de kínszenvedés ez nálunk. Emellett kúp. Egyszer volt, hogy az ügyeletet is felhívtam, mert már nem is evett. Ajánlották, hogy vegyek beöntő készüléket, hisz ha ez válna szükségessé, akkor amellett, hogy egy majd 30 km-re lévő városba kellene elutazni, még bent is tartanának... Azért röhej szerintem, hogy egy több tízezer lelket számláló kisvárosban minden sz*rért a megyeszékhely kórházába kell átutazni, hisz itt bezárt a kórház, elfekvővé alakították. Persze kocsival lehet, nem lenne annyira nehéz, de így szívás! De autóval is gondolom az, csak átjutni egyszerűbb. Mikor a Laevolac már nem segít, akkor szoktuk bevetni a Guttalax-ot. Csak annál meg nehéz eltalálni az adagot, még ki kell tapasztalnunk; így van, hogy bekarcol vagy épp befosizik. Remélem hamarosan megoldódik ez, mert nagyon rossz nézni, ahogy szenved. :(
  • Elkezdett szerepjátékozni. :) Jó, kicsit repetitíven adja elő (pl. a pipipopós reklámot játssza el egymás után vagy hússzor), de a lényeg, hogy csinálja és ennek nagyon örülünk! :) Hátha így a karácsonyi ajándékának is fog örülni. 
  • Második dackorszaka van asszem. Kérdezek valamit, mindenre nem a válasz. :D De ilyen horrorfilmes, elváltoztatott hangon mondja ám. Egy tündér (az idegeimet sokszor megcincálja... :D )
  • Ő még rácsos ágyban alszik, de elképzelhető, hogy a szünet alatt leszereljük. Nem tudom, mit fog hozzá szólni. Meg remélem, nem fog lepottyanni! :O
  • A dacolástól eltekintve kicsit könnyebb vele, rugalmasabb.
  • Egyre többször beszél mondatokban. Van, hogy a ragokat is jól használja. Mesélni még nem mesél, hogy pl. mit evett az oviban vagy hasonlók, de hátha egyszer ennek is eljön az ideje!
  • Eddig inkább csak firkálgatott, most viszont már rajzol. Kiszedtem belőle, hogy a piros, az egy medve; a kék valaminél meg elmondta, hogy szeme, szája, stb,a piros két pálcika pedig a lába. :) Másnap is megkérdeztem, hogy a piros alak micsoda, és akkor is azt mondta, hogy medve. :)

2014. december 7., vasárnap

Egyszerű adventi naptár

Idén nagy karácsonyváró lázban égek. Nem magam miatt, hanem a leányzó miatt. Nem tudom szavakkal kifejezni azt, hogy mekkora boldogság, hogy nyit a külvilág felé, hogy érdeklődik, hogy (ha kedve van) tud együttműködni, megért dolgokat. Tavaly egyáltalán nem volt még ilyen és olyan fura, hogy most meg igen. Bevallom, a tavalyi ünnepeket csalódásként éltem meg; tudom, hogy csúnya dolog, van is bűntudatom miatta. :(

Na de a jelen a fontos és optimistának jobb lenni, mint rinyap*nának: gondoltam, gyártok egy olcsó, egyszerű naptárat, hátha örömmel fogja bontogatni. És így lett. :) Nem követelőzik, simán megértette, hogy 1 nap egy csomagot bonthat. Büszke vagyok rá nagyon. Sőt, annyira beleépült a napirendjébe, hogy már azon tanakodunk, hogy lehet, hogy karácson után is folytatnunk kell a bontogatást... :O

A naptár tényleg nagyon egyszerű és pénztárcabarát. Alapanyagként papírboltban fellelhető háztartási csomagolót használtam, ami 200 Ft-ba került (120x80cm egy ív és 5db van egy csomagban). Ezt az anyagot nem is ismertem, mármint nem tudtam, hogy lehet kapni. A korai fejlesztésen pingált rá a leányzó, ott láttam először ilyet és nagyon megörültem, mikor mondta a gyógypedagógus, hogy potom pénzért árulják.

A hajtogatás is egyszerű, így csináltam, csak előtte összegyűrtem majd kisimítottam a papírt :

Forrás: Pinterest

Vettem még tortapapírt (asszem így hívják), db-ja 6 Ft-ba fájt. Szóval ez sem egy nagy összeg. És akkora mázlim volt, hogy nem tervezgettem a méreteket, hanem csak ahogy jött és legnagyobb örömömre pont jó méretű zacsikat hajtogattam a tortapapírokhoz. 20x20 cm-es papírból készítettem a csomagokat, és ez a mérésnél is könnyített a dolgomon,  hisz az ívek 20 centinként vannak behajtva. :D 
A csipeszeket szintén kb. 6Ft/db áron sikerült beszereznem.
Az első bontás után agyaltam, hogy hogy jelezzük, hogy az már nyitva, de mondom, ha nem rakjuk vissza, akkor hülyén nézne ki, így abban maradtunk, hogy a kibontottat úgy helyezzük vissza, hogy a tortapapírt nem hajtjuk félbe.