2015. december 3., csütörtök

Éjszakai szobatisztaság: elhalasztva

Ez sem egyszerű dolog nálunk. Tavaly ugye ovi kezdéskor még nappal is pelusos volt és hát nem örültek neki... (jó, mi se, de bármilyen próbálkozásaink ellenére makacsul ragaszkodott a pelushoz, így a lelki békénk megőrzése érdekében bizonyos mennyiségű győzködés után elnapoltuk). Szerencsénkre az ovi kezdete után egyik napról a másikra bugyis lett nappalra. (Tavaly még szegregált csopiba járt és még ott sem volt megengedett az, hogy pelenkás legyen 3,5 évesen, jelezték is, hogy ha nem oldódik meg ez, akkor baj lesz, és valszeg nem maradhat. Oké, ovi, na de hogy még egy speciális, szegregált csoportban sem nézik el (azt, hogy 8-12-ig pelenkában legyen), az azért érdekes. Erről tavaly írtam ITT. Bele sem akarok gondolni, hogy ha nem szobatisztult volna meg nappalra, akkor mi lett volna, hova járt volna. Szerencsére ez a része megoldódott.

De itt az éjszakai. Ami nem megy. Legalábbis egyelőre!!!! Szóval, én úgy vagyok vele, hogy nem erőltetek szívesen dolgokat. Próbálom azért rávezetni, de hát nem vittem túlzásba. Ez nem is zavart a státuszvizsgálatig. Itt a doktornő jelezte, hogy ilyenkor már azért kellene és nehogy vesebaj miatt legyen ez. Adott is üvegcsét meg beutalót, hogy megnézzék, hogy nem -e vesegond miatt nincs még kialakulva az éjszakai szobatisztaság nála. Csak hát nem olyan egyszerű ám a mintavétel. Ki is csúsztunk a beutalóból, de az üvegcse megvan. Ha nem változik a helyzet, akkor kérek újabb beutalót. Annyira nem tudok eligazodni rajta, hogy nem igaz! :( Mikor pelusban aludt, akkor csomószor volt csontszáraz...

Nagy nehezen sikerült rávenni arra, hogy este is bugyogót viseljen. Csak zsarolás útján ment persze, melynek során a rituálékhoz, megszokott dolgokhoz való erőteljes ragaszkodását használtam ki: leraktam a pelenkát egy pár oldalas babakönyv mellé. A bugyit meg a megszokott, minden nálam történő esti rutinnál elhangzó esti mesét tartalmazó könyvekre (Pásztohy Panka: Mentsük meg a kiskutyám!, Arany János: Családi kör)* helyeztem.


Elsőként a pelust és a rövid mesét választotta, majd jött a másik verzió utáni kérése. :) Nagyon örültem, mert féltem, hogy hogy a manóba tudom majd rávenni a váltásra. Bugyi került rá, felolvastuk a meséket és nyugovóra tért. Vettem gumilepedőt, hogy ne az egész matrac legyen egy esetleges bebrunyálásnál hugyos pisikés.
Nem volt sikeres, talán túl korai volt ez az "akció", ugyanis kettőször kellett hajnalban átöltöztetni, mert csupa pisi volt. :/

De nem adtuk fel ilyen könnyen, így másnap ismét próbálkoztunk. Hasonló eredménnyel... És a következő nap is.

Aztán múlthét pénteken lebetegedett, délután szunyókált majdnem 1 órát!!! (2 éves kora óta egyáltalán nincs nála délutáni alvás, bármennyire is fáradt, kizárólag betegen hajlandó aludni picit). Ekkor is pelus nélkül aludt este. Ezen éjszaka folyamán felkelt többször, szólt, hogy "anyuci, folyik az orrom", mire mentem megtörölni és kérdeztem, hogy kell -e pisilni és mindig igent mondott, el is végezte a dolgát és aludt tovább. Ez volt az egyetlen este, hogy száraz maradt... Aztán másnap már szerencsére jobban lett, de ennek következtében nem kelt fel pár óránként orrot töröltetni, így csupa pisi lett reggelre. :/ És az a durva, hogy egyáltalán nem zavarja. :( Emiatt is gondoltuk, hogy el kell ezt még halasztani, mert így nincs értelme. Egyik hajnalban pl. kiabál, hogy "anyu, anyuci, takarj be". Rohanok kómásan, megtapogatom, hogy mi a helyzet, persze merő adta brunya, de hiába könyörögtem, nem engedte, hogy ágyneműt, ruhát cseréljünk; csak a takaró kellett neki. Szégyen nem szégyen, mivel ekkor fél 6 volt, így hagytam pisiben, mert úgyis nemsokára kelés, és ilyen időpontban kifejezetten nincs kedvem közelharcot vívni a gyerkőcömmel... Egyébként sincs, de ekkor pláne nem volt. Szó szerint harcolni kell vele és ez engem nem fizikailag, hanem inkább lelkileg fáraszt, sokkol le de rendesen. :( Mondjuk a fizikai része se gyenge (ha erőteljesen megvadul, akkor még két felnőtt sem tudja lefogni, felöltöztetni, stb.), de az számomra könnyebben feldolgozható.

Mindezeket összevetve úgy döntöttünk, hogy estére kell még a pelus. Tegnap azaz szerdán újra ebben aludt. Természetesen követelte a bugyit, de nagy nehezen sikerült meggyőznöm, hogy most még kell a pelus.

Ha van valakinek ötlete, tanácsa azt szívesen várom, legfőképp érintett szülőktől.


*Nálunk még mindig az a módi, hogy egyik nap én, másnap az apja vacsiztatja, fürdeti, fekteti le. És kialakította, hogy nálam ez a két mesének kell szólnia, míg az apukájánál másoknak.

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...