A mai tornán olyat csinált a leányzó, hogy csak lestem: támaszkodva pár másodpercig megállt a két lábán. :))) Mondta a gyógytornász is, hogy nagyon ügyes, és ha majd elkezd oldalazva lépegetni kapaszkodva, akkor tarthatunk pár hét szünetet. :) Csupa jó hír. Múlt héten nem is támaszkodott a kezével, csak dühöngött, de ma nagyon odatette magát. Büszke voltam nagyon! Továbbra is megy majd a motorozás, motiválás, miegymás. Most nagyon felgyorsultak az események, nemrég még csak kúszott... A kedve nem volt most sem jó, csomószor meg is dobálta a gyógytornászt. Egyszer úgy odavágta hozzá az egyik játékot szegényhez, de mondta, hogy már meg van edződve, tegnap pl.: megharapták. :) Nem mindig irigylem a munkáját, szerintem nyomkodni is elég nehéz lehet, eres is a keze. Viszont az a része biztos jó, hogy látja, hogy mennyit segít a gyerkőcökön. Én mikor a kutyamenhelyen dolgoztam, akkor éreztem hasonlót, persze egész más a kettő, de akkor is olyan jó volt, hogy a melómnak van haszna, és vele segíthetek. ( Igazi haszon, nem anyagi.)
Nem akarok semmit sem elkiabálni, de rengeteget javult az alvása is. Úgy fest, csak átmeneti volt. Belestem a kis szájába, és hátul elég püffedt az ínye, lehet az is kínozta/kínozza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése