lassandebiztosan

2013. október 20., vasárnap

Egy szomorú évforduló volt 18-án :(

 1 éve ölette meg anyósom a macskáját. :( És én ekkor titkosítottam be a régi blogot, mert ő is olvasta, és úgy volt vele, hogy elég annyit unokáznia, hogy elolvassa, hogy mit írtam, és megnézi a képeket... Mindig dicsekedett vele, én meg gondoltam magamban, hova szarjak, személyesen kellene vele inkább találkozni. Ekkor még megvolt a faszija, így nem igazán foglalkozott az unokájával. És szegény macska elaltatását a költözésünk után pár napra időzítette, mert addig ugye míg ott laktunk, mi etettük, és nem egyszerűbb volt elpusztítani szegény párát, mint tovább gondozni??? És nehogy már felhőtlenül tudjak örülni, hogy vettünk egy lakást... Mert úgy volt, hogy mi az ő házrészében laktunk, ő a komájánál, csak mindig jött azzal, hogy ilyen a fickó, meg olyan, és szíve szerint visszaköltözne. Én 1 évet éltem anyósommal még a kapcsolatunk elején, és köszönöm szépen, bőven elég volt, eszem ágában sem lett volna még egyszer... Amúgy a legjobbkor jött rá a visszaköltözhetnék: pont kifogtunk egy lakást 3,7 misiért (természetesen hitelre vettük, a bank alig akart adni, de végül sikerült összehozni). Nagy mázlink volt. Másfél szobás panel, és nem is rossz állapotú a fürdőt leszámítva. Még festenünk sem kellett, és a nő is nagyon tiszta volt, nem bagózott meg ilyenek. Főnyeremény. Igaz, hogy tanyába akartunk menni még pár évvel ezelőtt, de hát változnak az idők. (Gyerekkel kocsi nélkül nem merném bevállalni.) 

 Férjemmel az altatás után megromlott egy kis időre a kapcsolatunk, hisz nagyon az anyja pártját fogta és persze én voltam a köcsög. Volt, hogy egy estét nem is aludt az új lakásban, annyira összezörrentünk, pedig nem jellemző ránk. Valahogy mérhetetlen csalódást éreztem, mert ő tudott a készülő merényletről, és nem szólt nekem, pedig nagy valószínűséggel tudtam volna gazdát találni neki... De még az esélyt sem adták meg, hogy elkerülje a halált. :( És aki ismer, tudja rólam, hogy mennyire imádom az állatokat, és mennyire ki tudok borulni az ilyen értelmetlen gyilkolászásoktól. :( 

Folti, nagyon sajnálom!!! Nem ezt érdemelted! :'(

4 megjegyzés:

  1. ;(((( sajnálom, hogy ilyen anyósod van!! Szegény cicus ;(((

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :( Nagyot csalódtam anyósomban ekkor. Sőt, ez több is volt, mint csalódás, teljesen megváltozott a véleményem róla. És ne tudd meg, még mentegetőzött, hogy de megsiratta, és hogy az udvarában van eltemetve... Mintha ezek bármin is változtatnának. Akárhányszor elmegyünk anyósomhoz, mindig eszembe jut szegény Folti. :'(

      Törlés
  2. Nagyon sajnálom a cicát! :((( Anyósod no komment! grrrrrrrrrrrrrr

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És én 8 évvel ezelőtt, a kapcsolatunk elején azt hittem, hogy nekem van a legaranyosabb anyósom... Azóta változott a véleményem. Összességében el lehet viselni, de ezt úgy érzem, sosem felejtem el. :(

      Törlés