A tegnapi nap "fénypontjai"

1. Férjem azt a kérdést szegezte nekem, hogy: -Szerinted ezt túléli a házasságunk? Nem tudom, hogy pontosan az 'ez' alatt mit értett, de azt a választ adtam, hogy majd az idő fogja megmondani. :O Jó, tudom, hogy volt már nagyobb harmónia köztünk, és nekem is megfordultak már hasonló gondolatok a fejemben, de így a másik féltől hallani eléggé letaglózó volt...

2. Mosolyogva kértem egy puszit a leányzótól, mire odajött és adott egy dupla sallert az orcámra. o.O Mondom az anyád kiskésit! Mármint csak gondoltam, mert lefagytam, soha nem vert még meg, így hidegzuhanyként ért. Az egyik kezében csörgő is volt. Majd miután értetlenül néztem rá, odadugta a homlokát az enyémhez, vicsorítva, fogcsikorgatva remegett (régen is csinált ilyet, sokszor így mutat ki szeretetet, ha jól sejtem), majd nyarvogott egy hangosat, és odébbállt. Fizikailag nem fájt a tasli, de lelkileg azért igen. :( Remélem nem akar rendszert csinálni ebből, mert akkor nem leszünk jóban. Ma szerencsére még nem bántalmazott tettleg. Meg nem tettleg sem.