2013. július 29., hétfő

A Cukiról

  • Külalak: továbbra is gyönyörű. :) Lehet, elfogult is vagyok, de többen is mondták már, hogy igen jól sikerült. Kilóra nem tudom mennyi, nehéz, az biztos. Mondjuk mostanában kevesebbet eszik, és nyúlik, úgyhogy már nem olyan kis pufók hurka. A lába már 24-es. :O Elég nagy termetű, főleg hozzánk képest. Sem az apja, sem én nem vagyunk égimeszelők, a leányzó viszont ránézésre 3 év körülinek tűnik (csak az arányai még babásak).

  • Kommunikáció: Rengeteg új szót tud, mindent visszamond, továbbra is egy dalos pacsirta, de konkrétan a kommunikációjában áttörő változások nincsenek (a verbális rész a kommunikáció kb. 10%-át teszi ki, ezért sem szeretem, mikor azzal jönnek, hogy mi a fene bajom van, hát szépen beszél...), nem törekszik a kölcsönösségre. Sokat echolál, kérdésre visszamondja ugyanúgy a kérdést, meséből is idéz, stb. Óhaját sokszor kifejezi (mese, zene bekapcsolása), de szükségleteket ritkán jelez (inni, enni nem gyakran kér). Beszédértésében nem látok nagy változást, vagyis nem igazán érti, hogy mit karattyolunk. A napirendi kártyákat továbbra is használjuk. Van, hogy nem reagál rá, de én emögött inkább dacot sejtek. :) 

  • Irányíthatóság: Nem sokat változott... Eddig ha jól emlékszem maximum 4 olyan alkalom volt, hogy a játszótérről nem őrjöngés kíséretével jöttünk haza. Sétálni csak arra hajlandó, amerre ő akar, nem érdekli, ha lemaradunk, eltántoríthatatlan. Kérések közül van pár, amit megtesz, de egy-kettőnél több újat nem tanult meg. 

  • Táplálkozás: Katasztrófa! Olyan iszonyatosan válogat, hogy nem igaz, vékonyodott is sokat. Emlékszem, mikor nem volt még gyerekem, és láttam, hogy sógorék nagyobbik fia mit le nem vág, csak pislogtam, és nagyképűen azt gondoltam, hogy az enyém biztos nem lesz ilyen. Nem a fenét nem! Van pár kaja, amit mindig megeszik (virsli, májasos kenyér, kovászos uborka), de van sok olyan is, amire ránéz, és meg sem kóstolja. Vagy eszik egy kanállal, majd elkezd játszani vele, aminek nem nagyon szoktam örülni.
        

  • Ivászat: Még mindig csak és kizárólag cumisüvegből hajlandó inni. Vettem neki sokféle itatót, de jobb esetben kipróbálja, és ennyi. Volt, hogy fél napot, vagy még többet nem adtam neki cumisüvegbe, de akkor sem volt hajlandó újítani. Kissé merev a drágám... Pohárból eleinte szépen ivott, de megunta, és pár korty után már inkább játszik vele. Szívószálas dobozosnál láttam áttörést, mert rájött a nyitjára, és szépen kortyolt, tetszett is neki, de néhány alkalom után már tiltakozott ellene (el nem tudom képzelni, hogy mi változhatott...). Továbbra is csak bizonyos szituációkban (fürdés után pelenkázás közben), vagy bizonyos helyeken (jelenleg nem a szobája sarkában iszik, hanem a mi ágyunkat jelölte ki ivásra, és természetesen továbbra is csak fekve visz be folyadékot), házon kívül csak elvétve hajlandó inni, még ebben a kánikulában is.

  • Széklet: Okés szerencsére. Csak büdös. :) De kié nem az.  :D

  • Mozgás: Sokat fejlődött, ügyesedett. A TSMT elkezdésekor úgy ment, mint egy maci, széles alapon járt, de azóta sokat javult. Még mindig kicsit darabos, de aranyos nagyon. Futni úgy fut, mintha pattogna közben, és olyan édes, ahogy lobog a haja és a pampuskája ilyenkor. :D Bátor is lett, már több csúszdáról is le mer egyedül csusszani. Nem ugrik, de a TSMT feladatok közt van ilyen feladat, úgyhogy gyúr keményen. :) Egy igazi sajtkukac, egy percig nem tud ficánkolás nélkül maradni, ha fekszik, akkor is jár valamije.

  • Játék:
    Nem igazán kötik le a hétköznapi játékok, de általában elfoglalja magát, sokszor talál valamit, amivel szöszölhet, kopoghat. Vagy aminek gyönyörködhet a mozgásában, hangjában. Ha engedném, egész nap BB-t és Dórát nézne. Ha megkérem, megitatja Zsuzsit (a babája), vagy ad neki pufit, de a babakocsiba nem szereti beletenni. Azzal inkább úgy játszik, hogy a kerekeit pörgeti vagy mindent belepakol. o.O Ez azt jelenti, hogy babákon kívül minden utazik a hírhedt babakocsiban, amit ő úgy hív, hogy bakocsika. Nekem erről mindig az jut eszembe, mikor kislányként láttam idős, általában dohányzó néniket tologatni rozzant babakocsikat, és én mindig nagy kíváncsisággal kukucskáltam be, de csalódnom kellett, mert baba helyett penészes kenyeret, és mindenféle limlomot láttam. Nem nagyon enged csatlakozni a játékokhoz, nem egyszer előfordult már, hogy olvasott, leültem mellé, erre fogta magát, és kiment a folyosóra, és ott folytatta tovább. Mondom, bocsesz, nem akartalak zavarni! :O Vannak dolgok, amiket roppant viccesnek talál: felfújt lufi röptetése, buborékok, pattogó labda. Annyira falat, mikor kacag. :)  A rajzolás most háttérbe szorult, néha van, hogy pár percig leköti, de nem hatódik meg. Régen imádta, gondolom megunta. Pöttyös labdát és kígyót megtanult rajzolni. :) Motorozni egyáltalán nem hajlandó, a triciklin sem marad meg 1 percnél tovább.


  • Szobatisztaság:
    Ahogy a képen is látszik, alakul az! :D Na jó, nem. Írtam régebben, hogy pár hónappal ezelőtt szólt, ha bekakilt, de egy ideje nem. Ez azóta sem változott, vagyis magától nem nyilatkozik, ha pedig rákérdezek, hogy van -e kaka a pelusban, akkor a válasz mindig az, hogy kaka; ha van, ha nincs, akkor is. Nagy melegben volt, hogy csak bugyi vagy az sem volt rajta, de mindent összepisilt, a bigyón pár másodpercnél tovább nem marad, így mondom nem erőltetem, úgy érzem, még nincs itt az idő. A pénztárcánknak jót tenne, ha szobatiszta lenne, de nincs mit tenni, szegény embert az ág is húzza, ugyebár...


  • Különleges "hobbijai": A lóbálás úgy tűnik a kedvenc, ez a kezdetektől fogva jellemző rá. Annyi a változás, hogy pár hónaponként váltogatja a tárgyat. Jelenleg egy csörgő a favorit, de ha az épp nincs nálunk, akkor bármit képes lóbálni, legutóbb a sapkája szolgált erre. Szereti még szórni a homokot, kavicsot, és gyönyörködik benne teljesen átszellemülve. A csurgatást sem veti meg, és nem érdekli, hogy a folyadék az fürdővíz, pohárban lévő innivaló, pocsolya vagy leves. Az ujjait már nagyon rég rázta a szeme előtt, és nem is beszél  hozzájuk. Vannak ismétlődő dolgai, ami alatt azt értem, hogy pl. tegnap a mama udvarában rajzolt krétával, és egyszer csak fogta magát, kezébe vett egyet, odament a jó pár lépésre lévő kukakitoló fém izéhez, amit megkocogtatott a krétával, majd visszajött, és hozta magával a krétát, amit letett a többi közé, majd vett egy újat, amivel vissza a kukakitolóhoz, és kezdte az egészet elölről, és folytatta is elég sokáig.

4 megjegyzés:

  1. Szia! Szeretem olvasni az írásaidat, bármilyen témában. Jó volt az esküvő, és a nászutas bejegyzés is!
    Annyira édesen pakolja a borsót a kislányod! Nálunk még nem megy így a kanál fogása, de igyekszünk. (4 éves a kisfiam). Több hasonlóság van a gyerekeink között. Mi tavaly nyáron próbáltuk először a szobatisztaságot, de nem ment. Most elég jól haladunk, remélem az ovira működni fog a dolog. 3 éves kor után, ha olyan a diagnózis, akkor lehet ingyen pelenkát felíratni. Igen nagy segítség!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Köszönöm, kedves vagy! :)
      A leányzómnál talán egyedül a finommotorikával nincsenek kihívások. Lehet, hogy hülyeség, de ő ugye elég későn tanult meg mozogni, sokat feküdt, és közben mindig valamit fogdosott, például rengeteg időn keresztül bíbelődött a cumival, és mindenfélével. Gondolom, mivel a nagymozgással nem foglalta el magát, így maradt a keze. De ez persze csak én és a férjem elmélete. :)
      Azt valahol már hallottam, hogy jár ingyen pelus, de azt nem tudtam, hogy 3 éves kortól. Köszi az infót!

      Törlés

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...