2014. április 9., szerda

Egy keszekusza poszt

Mindig eltervezem, hogy írok, aztán elmaradt... Na ne sajnáljatok, nem azért van ez, mert olyan hú de elfoglalt lennék, hanem csak mindig leragadok, elcseszem az időm, fölösleges billentyű és egérnyomkorászásra fecsérelem az energiám és még sorolhatnám. Viszont azért zavar, hogy nem örökítek meg számomra fontos dolgokat és sajnos olyan könnyen a felejtés homályába tudnak veszni az emlékek, hogy csak na. Így visszagondolva pl. tökre bánom, hogy terhesen nem vezettem semmiféle naplót. Bár az emlékek elég elevenen élnek bennem, de akkor is jó lenne visszaolvasni, hogy akkor hogyan vélekedtem a dolgokról, miket éreztem.


Nem biztos, hogy időrendben lesz, de azért próbálom összeszedni a történteket:

  • A múlthét előtti pénteken a fejlesztésen én ismét gyerekmentesültem. A fejlesztő beszélt a korai egyik pszichológusával (azután, hogy majdnem besírtam azon, hogy ő örömködött a tavasznak :D ) és arra jutottak, hogy nem árt se nekem, se a Cukinak, ha nélkülem vesz részt néhány foglalkozáson. Ilyenkor mehetek, amerre látok, jó egy kis szabadság. :) 5-10 perccel a vége előtt kell mennem, és öltöztetés közben szokott mesélni a N., hogy mi volt, hogy viselkedett. Ezen az órán azzal kezdte N., akit a Tündüs Dongi néninek hív a Bógyó és Babóca után szabadon. :D olyan édes amúgy (aki nem ismerné, annak elárulom, hogy Dongó néni egy óvónéni az ominózus mesében), hogy történt "baleset", az előzőleg játszó gyerkőc kiszórt egy kis lisztet, és abba nem szabad belelépni. Ebben az a lényeges momentum, hogy az első percekben zajlott a foglalkozás, majd Dongi néni "elaludt". Lefeküdt a matracra és csak résnyire nyitott szemmel figyelte a kiscsajszi reakcióit. :) Próbálta a drágám felhívni magára a figyelmet, mindent kipróbált a teremben, ami elő volt készítve, elment a csábító liszt közelébe is (tökéletesen lehet szórni azt is, ami remek vizuális inger, ugye...) de NEM lépett bele, nem piszkálta! Bezzeg, ha figyeltük volna, akkor szerintem már csak azért is beletapicskolt volna. :D Éljen a dackorszak!!! o.O :) Az egészből amúgy a lényeg, hogy azért a szociális dolgai nem átlagos. Vagyis egy nem auti gyerkőc vagy elkezdte volna keltegetni Dongi nénit, megnézte volna, hogy miért dőlt ki, megszólította volna és hasonlók. De neki mindazokat a szociális interakciókat, amik más gyerekeknek ösztönösen, zsigerből jönnek, azokat neki meg kell tanulnia. Mármint nem kell, de ha be szeretne illeszkedni, boldogulni akar a többségi világban, akkor nem árt...
  • Megkaptuk az emelt ápolási díjat. Nem akartam addig írni róla, míg nincs meg a határozat, de most, hogy a kezemben van, már nem tudok semmit sem elkiabálni. Ugye a gyerekorvossal kitöltettük az igénylőlapot (a szakértői bizottság és a Vadaskerti diagnózis alapján), ezt leadtuk a hívatalnak (én már csak így hívom, fingom nincs, hogy mi a járási hivatal, mi az önkormányzat, számomra ez magas...). Küldtek erre egy levelet, hogy 15 napon belül jönnek felülvizsgálni. És jöttek is. Egy hölgy a megyeszékhelyről, és jöttek még a hívatalból is. Kérdezgettek, megfigyeltek, orvosi papírokat nézegettek és végül megkaptuk. Szóval jár a gyes és az emelt ápolási különbözete, ami a mi pénztárcánkhoz mérten nem elhanyagolható összeg (nettó kb. 16 rongy). 
  • A napokban tudatosult bennem, hogy nemsokára meló! :)  Úgy várom, hogy nem igaz! :) Mikor elmentem terhes táppénzre vagy mi a tökömre, akkor el nem tudtam volna képzelni, hogy majd várni fogom, hogy visszamenjek. :O Pedig most ez van! Csak pitiáner, 2 órás részmunka, de akkor is jó lesz legalább azon intervallumon belül koncentrálni olyasmire, amiért még lóvét is kapok és abszolút nem arról szól, mint ami az elmúlt 3,5 évemet kitöltötte. Meg hát ahogy néztem a bérfejlesztésem, azért jól fog jönni a fizetésem is, bármennyire kis összeg is. (aki a kicsit nem becsüli...) Sajnálom, hogy megszüntették a munkakörömet. :( Mármint nem megszüntették, csak ugye nálunk is létszámleépítés volt és az én melómat nem háttérmunkások látják el továbbá, hanem rendes dolgozók. És ez sajnos a munkabeosztásomba is belerondít, ugyanis eddig hajnalos voltam, míg most délutános leszek. Ami felkelési szempontból kényelmesebb, de gyerekkel (ovi, ahol az ápolási miatt csak félnapos lehet...), jócskán megnehezíti a helyzetünket. Valahogy majd próbálom magam átkuncsorogni hajnali műszakra, bár nem fűzök a sikerhez nagy reményeket. Így viszont anyámat kell megfűzni, hogy vigyázzon a lányra addig, míg én dolgozom. Ez elméletileg nem is kellene, hogy gond és aggodalomforrás legyen (köpésre lakik, nem dolgozik), de ő elég érdekes teremtés. :( Sajnos nem bízom benne, rengeteg kényszeres dolga van és hiába kérjük meg dolgokra, olyan mint egy kamasz, vagy már csak azért is, vagy már csak azért sem... Csak ez mondjuk nem olyan poénos akkor, mikor megkérem, hogy ne adjon a kutyának kaját, erre teletömi azon kis idő alatt, míg nem vagyok otthon. De olyan szinten, hogy csóré kutya több ízben szétfosta a lakást... Hát persze, nem neki kellett feltakarítani, mit számít... :( De nem is az, felszedem, de basszus, százszor elmondtam neki, hogy legyen oly kedves nem zabáltatni a kutyát. De nem bírja ki... És oké, ez a kutya, de ki a franc tudja, hogy a lánnyal mit csinál/mit nem csinál, miközben mi nem vagyunk otthon. :( Nem bántja, abban biztos vagyok, viszont abban is, hogy már csak azért sem úgy csinálja a napi rutint, mint ahogy megkérjük rá. Legutóbb pl. eldugta a Cuki szent cipőfűzőit (ezeket szokta napi rendszerességgel a szemei előtt rázni, és gondolom anyám azt hitte, ha eldugja, kigyógyul az autizmusból a lány...) és másnap hiányolta a Cuki és nem győztük keresni, telefonon persze nem volt elérhető, hogy megérdeklődjük, végül szerencsére meglett. És rá vagyok kénytelen bízni a lányom, hetente négyszer. Ha nem lenne drágább egy bébiszitter, mint a fizetésem, akkor inkább felfogadnék egyet (meg vennék rejtett kamerákat), de így, hogy nem fizetnek agyon, kompromisszum kell... De mégsem tudok felhőtlenül örülni a melónak, mert itt ez a probléma. :( Én mindenképp dolgozni akarok, nekem kell, hogy kimozduljak, hogy valamennyire hasznosnak érezzem magam, hogy hozzájáruljak a kiadásokhoz, hogy legyen egy rendszer az életemben. Szóval ha anyám alkot, és nem sikerülne átkérnem magam délelőttre, akkor keresni fogok valami mást. De ez csak a legvégső esetben fog megtörténni, mert a jelenlegi melómnál talán számíthatok olyan karrierre, hogy 4 órásba átraknak. :D Álmodik a nyomor, tudom, de álmodozni ér, és szerintem nem vagyok akkora hú de beszámíthatatlan munkaerő, nem voltam táppénzen, még 39 fok feletti lázzal is mentem (jó, az első héten szökött ennyire fel a hőm, régi dolgozóként valószínűleg nem mártírkodtam volna, de akkor is na, én büszke vagyok erre, bármennyire is büdös az öndicséret. :)
  • Eljutottam arra a pontra, hogy már el tudok olvasni egy szüléstörténetet pánikroham nélkül! :) Meg a mentő szirénájától sem kapok már sírógörcsöt. Haladok-haladok! :)
  • Vissza bírtam tenni egy akciós (200 Ft-os) körömlakkot! (Ha akció+lakk kombó van a szemem előtt, az nagyon veszélyes...)
  • Összezörrentem ismét egy blogíróval. :( Aki ráadásul Aspi... Nem akartam megbántani, de engem zavar az a hozzáállás, hogy ha valaki ellenvéleményt merészel alkotni, akkor az illető már egyből lenéző, felsőbbrendűségi komplekszusoktól szenvedő, rosszindulatú, lesajnáló, rohadék, mocsok neurotipikus lény... Ismét hangsúlyoznám, hogy roppant fontos és nem elhanyagolható az érintettek véleménye, de ha ezt arroganciával, kioktatóan adják a tudtunkra, az nekünk is ugyanúgy fáj, mint ellenkezőleg... Kölcsönösség. Kölcsönös elfogadás, tisztelet. Ezt mindkét oldalnak át kellene gondolnia és azon felül szem előtt tartania. :( Ismét kiemelném, hogy nem a véleményalkotással volt bajom, hanem a stílussal, ami számomra bántó. Furcsa és rossz érzés volt visszaolvasnom egy olyan kontextusban a mondataimat, ami az el nem fogadásról, és a felsőbbrendű neurotipikus majd jól megmondja a frankót elméleten alapult, de hát evvan... :( Minden energiámmal azon vagyok (a lányom miatt is), hogy a tőlem telhető maximumon tudjak auti szemüvegen keresztül szemlélődni, de valahogy vannak dolgok, amiket nem értek, például egyik, az általam említett blogíró által is nehezményezett "autizmussal élő" kifejezés. Nem tudom felfogni, hogy ebben mi a csuda olyan bántó??? Mások meg azért hurrogtak le, mert azt mertem mondani, hogy autista a lányom, és egyből kijavítottak, hogy nem autista, hanem autizmus spektrum zavaros (ASD). És akkor most mi van??? Szerintem az autizmussal élő nem bántó, míg a spektrumzavaros azért igen... De mégis, akkor hogy merészeljem nevezni a lányom egy tulajdonságát?
  • Tegnap a fejlesztésen tök ügyi volt. :) A mozgásterapeutánk a végén meg is jegyezte, hogy hát most nem is volt semmi kihívás a csajsziban. :D Ahhoz képest, hogy az első hónapokban teljes ellenállást tanúsított, mára már eljutottunk oda, hogy a "feladatok" 90%-át örömmel és önként, mosolyogva!!! hajlandó végrehajtani (drasztikusan pozitív változást hozott a vizuális megsegítés, vagyis hogy itt is részekre lett bontva és fényképekkel illusztrálva a torna egyes részei). Akkor szokott csak méltatlankodni, mikor izomerőt kell(ene) kifejtenie, ugye még mindig hipotón és szereti is elhagyni magát, így nem tetszik neki, ha arra akarjuk rávenni, hogy egy kicsit erőlködjön :D

45 megjegyzés:

  1. Akárhogy hívjuk, attól a dolog ugyanaz marad... Sajnos.
    Amúgy meg örülök neked, sok mindenből most olyan pozitív kicsengés hallatszik :) (Oké, mama fronton szar a helyzet... én is aggódnék ezen. Aztán meg hátha pozitív csalódás lesz belőle!)
    Ja, és a múltkor valaki beszólt, hogy pár ezer forint a különbség a két ellátás között: no én szó szerint vettem, azt hittem csak kb. 2000rel több. De, hogy 16-tal! Hát juhééééj!! :)

    VálaszTörlés
  2. A blogok olvasását én is korlátoztam mostanában mert a vita nem hiányzik, főleg hogy az utóbbi időkben olyan is előfordult 2x is hogy a blog írójának adtam valamiben igazat és még ő szólt vissza. 2 különböző blog. Ki érti ezt? Hogy hogy hívod a saját gyerekedet? Ahogy akarod. Senkinek semmi köze hozzá. Mamát meg meg kell nevelni DD

    VálaszTörlés
  3. ha már így megszólítottál, akkor válaszolok.


    én vagyok az a blogger, akivel a blog szerzője "összezörrent".

    "de ha ezt arroganciával, kioktatóan adják a tudtunkra, az nekünk is ugyanúgy fáj, mint ellenkezőleg..."

    nem először veted a szememre, hogy arrogáns és személyeskedő vagyok. kérlek, hogy idézd azokat a megnyilvánulásaimat, amiket arrogánsnak vagy személyeskedőnek éreztél.

    azzal is többször megvádoltál, hogy én azt hiszem, hogy minden autista ugyanolyan, mint én, és hogy lenézem a nálam alacsonyabban funkcionáló autistákat. kérlek, hogy idézd a blogomról azokat a mondatokat, bejegyzéseket, amik alapján ezekre a következtetésekre jutottál.

    "például egyik, az általam említett blogíró által is nehezményezett "autizmussal élő" kifejezés. Nem tudom felfogni, hogy ebben mi a csuda olyan bántó"

    erre a vonatkozó blogposztomban tételesen válaszoltam:

    "az "autizmussal élő" kifejezéssel az a gond, hogy az autizmust nem az illető személy integráns részeként láttatja, hanem eltávolítja tőle, amivel azt a kimondatlan üzenetet küldi, hogy az autizmus szégyenletes és elembertelenítő dolog."

    VálaszTörlés
  4. Létezik itt a blogvilágba olyan ember, akinek még nem volt vitája senkivel? :-D

    Egyébként nem is a vita vagy véleménykülönbözet a rossz, az mindenhol előfordul, hanem itt a blogokon egyből szarembernek tudnak beállítani.
    Katinál még jó, mert ő nyitott.
    Mamákat igencsak nehéz nevelni. :-D

    VálaszTörlés
  5. Lásd az alattunk lévő, még nem párbeszédet. Igen, írásban könnyebb félreérteni, akár véletlenül is, de vannak akik kifejezetten arra állnak rá hogy szekálják a másikat. Mama nevelésről én is tudnék írni, de nálunk is sikertelen volt DD

    VálaszTörlés
  6. Hát, de nem? Lehet csűrni-csavarni, szavakon rágódni, a lényegen mindez nem változtat...
    Biztos a tavasz miatt vagyok ilyen pozitív. :) Na jó, nem biztos, hogy csak ettől, hanem igyekszem azért átprogramozni az agyam és nem savanya picsaként hozzáállni mindenhez. Ennek ellenére ma is kihoztak a sodromból, csak most a hús-vér életben...
    Annyira talán nem mondtak hülyeséget, csak pontatlanul fogalmaztak. Ugyanis a sima ápolási (méltányossági vagy mi a böcsületes neve), annál tényleg pár ezer a különbség, de az emelt (mi ezt kapjuk) és a kiemelt közt azért már számottevő a különbség. Nektek nem járna? Egy próbát én a helyedben megtennék, sose tudni... Jó, a kiemeltre szerintem nem lennétek jogosultak, de az emeltre látok esélyt. A simára meg szerintem hót ziher. De azért ne egyél rá mérget.

    VálaszTörlés
  7. Az az igazság, hogy a régi munkakörömet szerettem. De ugye sajnos azt már a "rendes" dolgozók végzik, én meg csak háttérmelós vagyok és fogalmam sincs, hogy a délutáni műszakban mit kell majd tennem... :O Engem jobban aggaszt a muteros dolog, mint maga a munka, mert azt a 2 órát valahogy csak kibírom. Persze, ha találnék valami délelőtti, 4 órás, kellemesebb, bejelentett munkát, akkor elgondolkodnék rajta, de bizakodó vagyok, hogy jó lesz ez.
    A jövőről még csak annyi szó esett, hogy mennyi szabim van kb, meg hogy du.-os leszek. Azért nem haragudnék meg érte, ha felajánlanának egy 4 órás beosztást, de ahhoz meg "ügyfelekkel" kellene foglalatoskodnom és hát izé. Na mindegy, mindenesetre nem utasítanám vissza az ajánlatot.
    Én az összezörrenéseket egyre nehezebben viselem. :( Sosem szerettem őket, béke párti vagyok, de most valahogy még inkább zavar és érzékenyen reagálok rájuk. :( Áh, ma a hús-vér életben is beszótak... Szval számomra az is veszélyes.

    VálaszTörlés
  8. Az is veszettül zavar, hogy a felesleges szócsépléseimmel attól veszem el az időt, ami valóban fontos számomra. Nem nyalok, de ott van pár blog (köztük a tiéd is), amiket mindig olvasok, és a csatározások miatt egyszerűen már nem jut időm hozzászólni az olyan posztokhoz, amikhez szeretnék... :( Ezen sürgősen változtatni fogok!
    Na, de most ott van pl. a DS. Teljesen logikus és érthető számomra, hogy az érintettek és hozzátartozóik nehezményezik azt, hogy ha le downkórosozzák őket. Mert valóban jobban kifejezi a szindróma, mint a kór. A kórnak erőteljes negatív kicsengése van. Na de az, hogy az autizmussal élő bántó, hát az nekem fura. És oké, elméletileg nem vagyok Aspi, így nem tudom, hogy mennyire bántana ez a szókapcsolat, de elméleti nt-ként szerintem nincs benne sértő. De ha meg azt merem írni, hogy az autk máshogy értelmezik a szavakat, máshogy jár az agyuk, akkor Semota szerint már lekicsinylő, lenéző vagyok, sóval én már nem is merek semmit sem írni.... :P
    Áh, a mama... szerintem reménytelen. Ma, csak kb fél órát vigyázott a leányzóra, majd büszkén újságolta, hogy adott neki túrórudit meg Raffaellót (ez utóbbi az aktuális nagy kedvenc, amivel jutalmazzuk, ha játszik vagy valamiféle utasításunkat végrehajt...). És előzőleg már számtalanszor mondtuk neki, hogy ha teletömi édességgel, akkor mi a fenével motiváljuk Kijátsza ellenünk az adu ászunkat. Egyszerűen nem érti meg, hogy az ő szeretetkimutatását nem tudja kierőszakolni azzal, ha megtömi édességgel...

    VálaszTörlés
  9. Ne haragudj, de a te posztodban jött velem szembe a fb-os hsz-eimből pár... szóval te szólítottál meg előbb, én csak reflektáltam rá...

    "nem először veted a szememre, hogy arrogáns és személyeskedő vagyok." Én nem rólad alkottam véleményt ezáltal, hanem a bejegyzéseidről és hozzászólásaidról. Majdnem ugyanaz, de azért mégsem. Amíg nem beszélgetek veled személesen, nem ismerlek meg, addig nem áll szándékomban azt állítani rólad, hogy arrogáns vagy. Ha véletlenül a "vita" hevében ezt tettem volna, az nem volt szándékos és akkor bocs!

    A lenézést abból vettem, hogy csomó írásodból nekem az jön le, hogy általánosítod az autistákat Aspinak.

    Az autizmussal élő incidensre meg annyit tudok csak, hogy sajnálom, ha az autikat ez ennyire zavarja, de értsd meg, hogy nem rosszindulatból használjuk e szókapcsolatot. És akkor tessenek írni, felszólalni, érdeket és igényeket ténylegesen képviselni, esetleg olyan alapítványt szervezni, amelynek szinte minden tagja auti és akkor hátha mi szemét nt-k könnyebben megértjük, hogy hogy lehetne összehozni azt a két dolgot, hogy a társadalom széles körét értesítsük arról, hogy igen, vannak autisták és nem kell tőlük félni, remek emberek, nem egyenlő az autizmus az esőemberrel + még az összes autistának is élvezetes legyen a program/felvonulás/kezdeményezés kivitelezése. Komolyan mondom, hogy értem az aggályaidat, de a kritizálásra fordított energiát inkább fordítsd tényleges érdekképviseletbe szerintem. Sejtem, hogy a posztjaid görbe tükrök az nt társadalomra, de sajnos Magyarországon a többség még nincs erre megérve! Köztük én sem! Rengeteg dolgot kell még tanulnom, megértenem. De ne felejtsd el a kölcsönösséget kérlek! És most biztos ezt a mondatomat is kiragadod és felhasználod ellenem, de azért nem kezdek el mérhetetlen ellenszenvet érezni az irányodba, mert rengeteg helyen olvastam, hogy az autizmushoz ez is hozzátartozik... Mármint hogy te nem ?szeretnéd?/?nem tudod? magad beleképzelni az nt-k helyzetébe és egyszerűen nem akarod elhinni, hogy nem vagyunk ellenségek! Vagy legalábbis én ezt szűröm le az írásaidból.

    VálaszTörlés
  10. "én nem rólad alkottam véleményt ezáltal, hanem a bejegyzéseidről és hozzászólásaidról. Majdnem ugyanaz, de azért mégsem."


    Kérek néhány idézetet olyan blogposztjaimból és kommentjeimből, amiket arrogánsnak éreztél. Írhatsz linket is, meg konkrét szöveges idézetet is.

    "A lenézést abból vettem, hogy csomó írásodból nekem az jön le, hogy általánosítod az autistákat Aspinak."

    Kérlek, írj néhány konkrét idézetet, ahol szerinted ilyesmit csináltam.

    "És most biztos ezt a mondatomat is kiragadod és felhasználod ellenem, de azért nem kezdek el mérhetetlen ellenszenvet érezni az irányodba, mert rengeteg helyen olvastam, hogy az autizmushoz ez is hozzátartozik... Mármint hogy te nem ?szeretnéd?/?nem tudod? magad beleképzelni az nt-k helyzetébe és egyszerűen nem akarod elhinni, hogy nem vagyunk ellenségek!"

    jól értem, hogy érvek és vita helyett azzal próbálod érvényteleníteni az álláspontomat, hogy közlöd, hogy azért gondolom azt, amit gondolok, mert auti vagyok?

    VálaszTörlés
  11. Régen szóltam hozzád, sok a meló :)
    Nade a lényeg.


    Mama-kérdés. Ez nálunk (és biztos másoknál is) probléma. Anyám hasonlóan problémás, mint ahogy a tiédet az írásaidból elképzelem (mániákus depresszió gyerekkorom óta, gyógyszerekkel és minden hozzátartozóval). Eleinte sokat veszekedtem vele, hogy úgy csinálja a dolgokat, ahogy én szoktam, aztán elengedtem ezt és most úgy állok hozzá, hogy csinálja úgy ahogy neki jó, így is örülök, hogy annyit vigyáz rá. De pl. ő nem szokta kivinni az udvarra, mert az problémás (felöltöztetni, meg hiába lépeget már kézenfogva, csak emelni kell, stb stb), anyósomra sokkal jobban ott lehet hagyni, neki nem kell részletekbe menően elmondani, hogy mit mikor hogyan kell csinálni a gyerekkel. Anyósom viszont kevésbé "szigorú", kevésbé tartja a napirendet (ha rajta múlna, egész nap játszana odakint a gyerek, alvás nélkül :) ). Szóval mások vagyunk, ők is mások, nem várhatod, hgoy úgy lássa el, hogy te. Viszont az autiságból fakadó szabályokat meg kell értenie, hogy be kell tartani (cipőfűző elvétel pl nem volt jó ötlet), ahogy nálunk pl. a diéta és a rendszerben étkezés, nass teljes hiánya kötelezően betartandó nagymamák részéről is. Fektess le pár alapszabályt, a többiben meg bízd rá, aztán majd alakul, és ti sem fogtok veszekedni :)


    A blogos vitátokhoz megint egy sztorit mesélek. Van egy (egy?! :) ) sorozat, amit nézek, a Shameless, ha ismeritek. Ott az egyik csajnak született egy DS babája, akit a nagymama nevel egy ideig (enyhén ketyós, de a sorozatban mindenki az :) )Naszóval elmennek egy ilyen DSek és szüleik gyűlésre, ahol egy értelmileg kevésbé érintett DS fiatal felszólal, hogy ő és még páran nem értik, hogy miért nem használhatják magukra a "retarded" szót (angolul nézem, így nem fordítom le, nem tudom a szinkronosban hogy fordították). És egy kisebb forradalom történik a gyűlésen, hogy márpedig ők "retarded"ek, ahogy az nt-ket (erre nem emlékszem, hogy nevezik őket a DSek) nt-nek hívják, ők is használhatják magukra a "retarded" szót (mint a négerek magukra saját köreikben a niggert, meg ahogy itt felvetődött, a melegek magukra a buzit, cigányok magukra a cigányt stb stb), lesz egy skandálás is ("I tard, we tard, re-tarded nation"), meg egy mozgalom. Persze ez egy vicces sorozat, így iróniával lett megfogva a sztori, és ott sem volt egységes az álláspont, a DS szülők pl tiltakoztak, az utcán elkezdett aláírásgyűjtésnél is kapnak hideget-meleget.
    Tanulság nincs, vagy mindenki szűrje le, szerintem annyi, hogy ha valamit nem bántó éllel mondasz, az nem bántó, és az is fontos szempont, hogy az érintett csoport hogy vélekedik. Itt is van azért több aspektus, hiszen pl. egy négert csak egy néger nevezhet niggernek :) A szándék viszont az nagyon fontos.


    Fejlődésetekhez: nagyon jó volt olvasni milyen ügyes a lányod! Az apró lépéseknek nagyon kell örülni, hiszen ezekből építkezel, ezekre alapozhatod a jövőbe vetett bizalmadat! Remélem, hogy tudod ezt te is, de úgy éreztem a lelkesedésedből, hogy igen! Csak így tovább!

    VálaszTörlés
  12. Szerintem a lenti vitából nyugodtan kivonhatod magad mert nem érti. Mindenki aki bármit mer ellene szólni máris jön a sablon mondat hogy idézd tőle hol mondta ezt, meg írd le neki melyik mondattal fejezte ki a véleményed. Mindenkinek ezt írja, beleolvastam a facebookos blogba és nekem is az a véleményem mint neked. Nem érti hogy nem kell idézgetni mondatokat, ha valamit elolvasunk annak van valamilyen hangulata. Nem a szavaknak, mondatoknak egyenként hanem az egésznek. Kifejezetten kötekedő minden más véleménnyel, szókapcsolattal. Ha meg ez az ő problémájából adódik akkor úgysem fogsz vele dűlőre jutni. És nem, én sem fogok idézgetni mert akkor be kellene másolni az egész posztját DD. Azt meg minek. Nem kell ezt ennyire komolyan venni. Ha nem tetszik amit ír, (nekem sem) akkor ne olvasd. Ne menj bele a vitákba mert egyikőtöknek sem fog változni sem a véleménye sem a stílusa. És most szólok előre, nem fogok neki válaszolni akármit ír.

    VálaszTörlés
  13. Ez a bántó éllel mondod vagy nem, ez kicsit necces. :-)
    Egyik blogba megjegyeztem, hogy milyen sok ajándékot kap a gyerek mikulásra. Na erre már ki is lettem moderálva. Merthogy irigy vagyok, meg rosszindulatú meg ettől ő még nem szaranya mert mindent megvesz a gyerekének, hisz mellette foglalkozik is vele....blabla.

    Nem bántásként mondtam, csak véleményként. De a másiknak ez bántó éllel bíró beszólás volt.
    Ilyen a való világba, életbe tuti nincs. Mert a blogokon "beszólsz", aztán kiraknak.

    Szóval tényleg jó ez a blogolvasás-blogírás csak baromi mértékkel kell. És nem belemenni mindenféle vitába. Jól úgyse lehet kijönni belőle. :D

    VálaszTörlés
  14. Igen, tudom, nemhogy írásban, még szóban sem biztos, hogy úgy értik amit mondasz, ahogy te szánod. Mi sokat veszekszünk ilyeneken a párommal (tipikus női vitaok a részemről: nem az bánt, amit mondtál, hanem ahogy mondtad :), ő ettől meg a falnak megy, igazi kocka férfi), értelmes emberek a konfliktusaikat is értelmesen oldják meg azonban. Én pl kifejezetten értelmes vagyok :) és ha tisztázunk egy ilyet a párommal, elfogadom, hogy nem akart megbántani. De elfogadom amit mondasz, tudom, hogy nehéz szelektálni és valós tartalmában megérteni amit a másik mond, ír.


    Persze, a valóságban nincs ilyen, amit a sorozatból idéztem, de hát pl. zombik sincsenek állítólag, és akárhogy szeretnék a Dunder Miffin Paper Companynál dolgozni, sajnos az sem létezik :) (juj, lehet tényleg sok sorozatot nézek). Csak nekem ez jutott eszembe a sorozatbeli jelenetről, a másik fejével gondolkodás, beleélés képessége, vagy annak hiánya, illetve létjogosultsága.

    VálaszTörlés
  15. "nem az bánt, amit mondtál, hanem ahogy mondtad"
    hm... mintha ilyen nálunk is lenne :D
    Csak akkor mi értelme is van bloghoz hozzászólni? ;-)
    Úgy meg nem lehet kommentelni, hogy mindig mindenkinek jó legyen és pont úgy értse ahogy te szeretnéd és ne sértődjön meg...

    Mondjuk engem nem is annyira a konfrontálódászavar, hanem az, mikor valaki úgy zárja le a vitát, hogy kimoderál. :-D ( nem Katira értem ).
    Szép ez az élet. :-)))))
    Ráguglizok a sorozatra, amit írsz, mert szintén sorozatimádó vagyok. :-D

    VálaszTörlés
  16. A mikulásról jutott eszembe hogy egyszer a fodrásznál egy nő előadta hogy a gyerek nem csak karácsony este kap ajándékot hanem az egész téli szünetben reggel is meg este is mert különben hogy unatkozna 1 hétig. Persze senki nem szólt, a fodrászok azért mert ők pénzért hallgatják a hülye vendéget, a vendégek meg azért mert csak. Mikor kilépett a nő az ajtón mindenkiből egyszerre szaladt ki hogy mekkora seggfej DD. Egy blogon már biztos elküldték volna a fenébe. Egyébként meg néha muszáj moderálni, na nem a mikulás miatt :-). Nekem volt olyan aki naponta 3x-4x írt hogy márpedig neki van igaza. 1 hét után mondtam neki hogy jóvan b+ de ezt más írd le máshol akkor és kitiltottam. Én pl. inkább olvasgatni, beszélgetni járok blogokra. Nem szeretem a vitát. Ha valakivel nagyon nem értek egyet azt általában nem olvasom, persze attól még belefuthatok ha egy kicsit nem figyelek oda :-)

    VálaszTörlés
  17. Hú ez a mikulásos sztorid durva. :-O
    Nyilván más, ha egy blogon szólnak be vagy a való életbe egy ismerős. Mert a blogos beszólónak tuti nem adsz igazat, ha úgy érzed, hogy megbántott, míg a való életbe esetleg elgondolkozik rajta az ember. Itt meg már azért se lehet a másiknak igaza. :-D
    Egyébként ha vezetnék blogot, akkor nyilván nekem is szarul esne, ha valaki okoskodna pl. a fiam nevelésével kapcsolatban. És nyilván bevágnám a durcát és kimoderálnám. De attól még lehet, hogy a beszólónak volt igaza.

    Egyébként önmagammal kapcsolatban is szoktam negatív véleményt megfogalmazni. :-D De mástól tényleg szarul esne.

    VálaszTörlés
  18. Az még elmegy ha más a véleménye, elmondja egyszer, de hogy naponta többször úgy hogy nem is válaszolok rá az már mégsem. Meg ez olyan dolog hogy van akivel lehet vitatkozni mert érzem hogy érdemes meghallgatni, valakinek meg már az első mondatánál tudom hogy nincs miről beszélni. Meg különben is, vitatkozásra ott a férjem DD

    VálaszTörlés
  19. Szerintem Semotával nagyon elbeszélünk egymás mellett (és bár csúnyán hangzik, de lehet, hogy az autizmus miatti dühömet rajta éltem ki (igen, jelen állás szerint nem csodaként, hanem veszteségként, csalódásként élem meg, ez valószínűleg változni fog, sőt, már sokat finomodott, de akkor sem tudom csak a pozitív oldalát nézni az autiságnak). Valahogy a lányomnál is hasonlót érzek, mint nála, vagyis hogy kérdezek valamit, válasz nincs, csak azt mondja rendületlenül, ami őt érdekli, énekelget vagy meséből idéz...).
    De ha a miértekre keresem a választ, akkor már egyből lekezelő, lenéző vagyok, szóval szerintem sem érdemes belemenni. El vagyok könyvelve NT-nek, hiába erőlködöm, ebből a skatulyából nem jövök ki...És az a baj, hogy pont azt nem veszi észre az illető, hogy ugyanazt csinálja, mint amit nehezményez a másik oldaltól...

    VálaszTörlés
  20. Arrogánsnak érzem:
    "Jön az NT és megmondja"

    "Érdekes az alapállás, ami a szövegben megjelenik. A neurotipikus öntudatlanul is úgy gondolja, hogy jobban tudja, mi az autimozgalom célja, és jobban tudja, mi az oda vezető út, mint az autisták és Asperger-szindrómások maguk. Arra is feljogosítva érzi magát természetesen, hogy dicsérjen, ha "helyesen" viselkedem, és atyaian korholjon, hogyha letérek az általa kívánatosnak tartott, "helyes" útról.

    Ebben egy olyan kimondatlan feltételezés is benne rejlik (ld. még fent a „sok-sok autista nem tudja úgy kifejezni magát, mint Te, Semota”) mondatot, hogy az autisták, vagy legalábbis a többségük magatehetetlen ballaszt, akinek nincsenek értelmes gondolatai, és nulla hozzáadott értékkel tud hozzájárulni a társadalomhoz."
    Ez azért is bántó, mert számodra az általad idézett mondatomból ("sok-sok autista nem tudja úgy kifejezni magát, mint Te, Semota") már egyből az jön le, hogy én ezzel a mondatommal ez gondolom és lenéző vagyok: "az autisták, vagy legalábbis a többségük magatehetetlen ballaszt, akinek nincsenek értelmes gondolatai, és nulla hozzáadott értékkel tud hozzájárulni a társadalomhoz." Őszintén kérdezem, hogy egyetlen egyszer is írtam olyat, hogy attól, hogy az autizmussal élők nehezebben fejezik ki a nem autisták felé magukat, már egyből "magatehetetlen ballaszt"-oknak tartom őket?????? Kérlek idézz tőlem ilyet!

    Nem szeretnék tovább vitázni veled, mert tényleg nem látom sok értelmét, de könyörögve, alázattal kérlek, hogy ne legyél olyan, aki bort iszik és vizet prédikál... Ezalatt azt értem, hogy nyugodtan tarts görbe tükröt az nt-k elé, mert amúgy sokszor tényleg viccesek, elgondolkodtatóak az írásaid, de ne mosd ezt össze az érdekképviselettel... Mert ezzel a stílussal nagyon hasonlóvá válsz ahhoz, amit üldözöl... (Fikáznak az NT-k, hát akkor én is kritizálom őket, hátha észhez térnek...hidd el, a legtöbb/legtöbbünk nem fog ettől, sőt, ellenszenvet generálsz sokszor) És így mélyíted az árkot. Erre írtam azt, hogy a céljaiddal ellentétes hatásokat váltasz ki. Semmi bajom a kritikával, sőt, hasznosnak tartom, csak a kifejezésmód nagyon nem mindegy!

    "jól értem, hogy érvek és vita helyett azzal próbálod érvényteleníteni az álláspontomat, hogy közlöd, hogy azért gondolom azt, amit gondolok, mert auti vagyok?"
    Lényegében igen! A lényegében alatt pedig azt értem, hogy qrvára nem az álláspontodat szeretném érvényteleníteni, hanem azt csinálom, mint te: pusztán véleményt alkotok. Ne dimenzionáld túl a dolgokat ennyire szerintem, bár azt csinálsz amit akarsz, nehogy ezt is félreértsd...

    VálaszTörlés
  21. A sorozatokról: én meg most a True Detective-et nézem. Nem egy vidám sorozat, de ettől eltekintve jó. Férjem nézte a Walking Dead-et, de én azalatt inkább neteztem, mert féltem a zombi hangoktól. o.O

    VálaszTörlés
  22. A Mikulásos kommnted után még mostanáig ott voltál, olvastál. Soha nem moderáltalak ki, esetleg később került közzétételre egy hozzászólásod (vagy beszólásod?) figyelmetlenségből. Minden megjegyzésede korrektul reagáltam, beszélgettem veled, de nem vetted észre, hogy már senki nem kíváncsi a foytatásra, én sem, és időm sincs rá.
    Szóval ez azért nem úgy volt, hogy a Mikulásosra írtál és ki lettél moderálva, meg ki lettél zárva. Nem kellene túlozni meg ferdíteni. Most lettél kizárva, mert azóta is folyton cseszegetsz, és látod, még most sem tudsz lekattanni rólam. Minden alkalmat megragadsz, hogy valamilyen módon belefűzz a hozzászolásaidba, még akkor is, ha nem igazán lenne ott helye.

    VálaszTörlés
  23. Nem tudom ki vagy. :-D
    Általánosságban beszélgetünk adott helyzetekről. ;-)
    Most én kérlek, hogy kattanj le rólam és ne írogassanak az ismerőseid, barátaid, követőid se facebookon nekem, mert na az már zaklatás. És tényleg felháborító.
    Itt név nélkül említettem egy sztorit.
    Nyugi van. Kicsit ferdíted a sztorit, mert nem így volt. Véletlenül pont az én hozzászólásaimat nem tetted közzé. Ezen most jót nevettem. :-D
    Nem szeretnék többet írni neked. Viszont névtelenül leírhatok dolgokat. Akármit :-P :-)

    VálaszTörlés
  24. Akkor ha visszakerülsz a körforgásba a munkahelyeden, akkor még bármi lehet. Drukkolok, hogy minden jól alakuljon.

    De szerintem senkinek nem egyszerű 3 év után munkába állni és újraszervezni az életet.

    Egyébként miért is nem lehet ott tovább a kiscsaj az oviba? Nekem ez nem tiszta, nem értem....

    VálaszTörlés
  25. Na mostmár felcsigáztatok az Office-al!!! :-D
    A HIMYM-et aki végignézte, annak gratulálok. Imádtam, nagyon jó volt, de kegyetlenül elhúzták és én felénél abbahagytam. :-/

    VálaszTörlés
  26. Hogy szeretem-e? Imádtam :) Sajnálom is hogy vége, de egyszer minden sorozat véget ér, és az Office legalább nem laposodott el :) Én mondjuk csak egyszer néztem végig, majd lehet pár év múlva előveszem :)

    VálaszTörlés
  27. Köszi :) A felétől kezdtem nézni, vagy tán a 6. évadtól, aztán visszanéztem a régieket. Most már csak azért néztem végig, mert már annyira vártam, hogy vége legyen :) Hát, a záró résznél nem erre számítottam, de legalább VÉÉGEEE :) Ami annyira szar, azt persze abbahagyom hamarabb pl Sons of Anarchyból két évadot bírtam, de a 24 összes 8 (?) évadát lenyomtam, azt ráadásul közösen a párommal :)

    VálaszTörlés
  28. Én az összes Walking Deadot félve nézem végig, és mindig tudom, hogy na most kvára meg fogok ijedni. Lényegében alig van már benne zombi, tul.képp nem is ők az ellenség, hanem a többi túlélő, és ez nagyon szomorú. De annyira jók a jellemrajzok, a sztorik, és az egész világ felépítése, annyira más, mint a többi sorozat, hogy egyelőre nem unom, sőt, most nem tudom, mit nézzek 7 hónapig, míg kijön a kövi évad :(

    VálaszTörlés
  29. Gyöngyi, mivel én a saját kommentemet, a saját nevemen végül töröltem, mert egyszerűen nem érsz annyit, hogy egy másodpercet is rád fecsérljek, nem tudom Guest-ként, mégis ki tette közzé.
    Sohasem hazudtam, viszont te nem az igazságnak megfelelően adod elő a sztorit. Azért mert más nem reklamált, hogy kimoderáltam, még más megjegyzéseit is késve teszem közzé alkalomadtán. Vajon másoknak miért nem jutott eszükbe, hogy esetleg kimoderálom őket?

    VálaszTörlés
  30. Én most azt bogarászom, hogy hogy a csudába tudnak névtelenül hozzászólni??? Én úgy állítottam be, hogy ne lehessen. :( Na mind1, majdcsak rájövök.
    A vitában pedig nem kívánok részt venni, a véleményemet már leírtam, kérlek a többit privátban intézzétek el. Köszönöm! (Bár annyit, hogy Gyöngyi, gondolom nem Csilla az egyetlen, akivel volt nézeteltérésed, mégis őt hoztad példának. Szerintem hagyjátok egymást békén, ha nem megy, akkor törölni fogom az egymást pocskondiázó hsz-eket!)

    VálaszTörlés
  31. Pedig nincs pipa az 'engedélyezem a vendéghozzászólásokat' rublikában... Szerencsére van olyan opció, hogy a névteleneket is tudom moderálni, ha nagyon elfajulna a helyzet, de remélem nem lesz ilyenre szükségem.

    VálaszTörlés
  32. Kati, jól esne, ha nem említenél egy lapon Gyöngyivel. Pont nem érdekel mit csinál, mit ír, de abból kezd elegem lenni, hogy már nem tudok úgy idejönni, hogy, ne szóljon be, vagy ne célozgasson rám (és mint az a legutolsó hsz-ból kiderül, direkt és kárörvendve). Kérlek, távolítsd el innen ezt, az előző és Guest néven közzétett megjegyzésemet is. Remélhetőleg neked van hozzá jogod. Köszönöm.

    VálaszTörlés
  33. Örülök, hogy ennyi jót olvashatok nálad. :-) Jót fog tenni a munka. Kimozdulsz, társaságban leszel, kiszakadsz a gyerekes mindennapokból. Jó lenne, ha át tudnád teteni magad hajnalra, hogy még ez az anyuka probléma is megoldódjon, de még az is lehet, hogy anyud kellemes csalódás lesz. Az lenne a legjobb.

    VálaszTörlés
  34. Barbara Várkonyi2014. április 11. 14:25

    Szerintem, Kati, itt húzd be a féket! Szörnyen elbeszéltek egymás mellett! Semota tényleg arrogáns, én azt érzem néha, hogy NT-gyűlölő! :-) de szerintem amiről vitatkoztok, főleg ez az utsó bekezdés, Kati, ez már nem arról szól... és ez nem méltó hozzátok! Eddig együtt próbáltatok tenni az autizmussal élőkért (így mondom, nem ez a lényeg), szerintrm továbbra is ezen az úton kellene haladni a fikázás helyett!

    VálaszTörlés
  35. Barbara Várkonyi2014. április 11. 16:37

    Elolvastam a konfliktust! Illetve csak az első nagyon hosszú hozzászólásodat! Nagyjából neked adok igazat, Kati... én is azt érzem, hogy Semota csak gerjeszti a különbséget a "két tábor" között... nekem sem túl szimpatikus a hozzáállása még akkor sem, ha poén akar lenni... tök mindegy, hogy viccnek szánja, valahol a gondolkodásmódjáról tanúskodik a vicce is. Nekem nem gyere be a stílus, de ez ennyi, nekem Csakazolvassa Évi is marhára sok és ellenszenves, nem szeretem ezt a nagy kivagyiságot. Pedig maga a cél tetszik, és egy-két bejegyzésén én is visítva röhögök (most inkább Semotára gondolok), és van egy szint, amíg poén a poén az NT-kről, aztán van olyan szitu is, amikor tök feleslegesen különböztet meg NT-ket és autistákat, elég lenne úgy hozzáállni, hogy két ember. Nekem magas, hogy ez mire jó...

    VálaszTörlés
  36. Kedves Csilla, én úgy gondolom, hogy nekem soha nem lesz igazam, mert te blogolsz, téged "ismernek" én meg "névtelen" vagyok. Lehet egy ilyen szituba én is az ismert embernek adnék igazat. Ettől függetlenül tényleg nem mondasz igazat. Illetve de, csak kicsit ferdítesz és szépítesz.
    Tudom, hogy nagyon kevesn olvassák és kommentelik a blogod, nem sok esélye volt, hogy valaki így jár. Lehet, hogy ez véletlen volt, lehet, hogy szándékos.
    Csak azt sérelmeztem, hogy inkább moderálsz, ahelyett, hogy face-n megbeszélnénk. De tudom nincs időd rám meg erre.
    Csak arra kérlek, hogy te se sértegess. Mert baromi durva, hogy valakit leirigyezel meg lerosszindulatúzol. Szerintem nem ismersz. ;-) Fiatalabb koromba sokszor irigyeltem mást, aztán belefutottam abba, hogy valaki tökéletes életét irigyeltem és kiderült, hogy bántalmazták a nőt. Na az annyira kiakasztott, hogy bennem aztán nincs irigység, mert soha nem látsz bele más életébe.
    De most ki ne forgass, hogy ezt a ti családotokra értem!

    ÉN nem szeretnék veled többet foglalkozni. És azért nevetek csak most ezen, mert elkezdtem 3 év után dolgozni, 10 év után újra iskolába járni, itt a tavasz, szinte új életem van..... és erre veled baszakszom.
    Hát ez az emberi hülyeség. :-)))))))))

    VálaszTörlés
  37. Azt hittem, hogy nagy sorozatismerő vagyok, erre olyanokat írsz, amiről nem is hallottam. :-D ( mondjuk inkább a gyerek előtt néztünk tök sokat )
    Elolvastam, mi lett a vége, én se erre számítottam.

    24-et szintén lenyomtam. Tetszett.

    Office lesz a köv. amit nézni fogok. Én kifejezetten szeretem, ha valaki ajánl valamilyen filmet.

    Egyik blogon ajánlották a Kaliforgiát. Hm.... hát az nagy kedvenc lett. :-D

    VálaszTörlés
  38. Tényleg nem csak csillával volt nézeteltérésem, ő abba más, hogy vele nem tudok 1-ről 2-re jutni. ( nyilván nem is kell )
    Mással sikerült.
    Egy bloggerina jó mondása jut mindig eszembe, hogy aki néma, az nem konfrontálódik. Ha x kevésszer szól hozzá a blogos dolgokhoz és akkor is csak "bólogat" akkor ő nem fog vélemény-különbözeten lenni senkivel.
    Egyébként lehet ez a jó megoldás. Csak akkor számomra elveszik a lényeg, miszerint párbeszédet folytatok valakivel és átgondolhatok sok dolgot.
    Ha mindig csak helyeslek, akkor biztos szimpatikusabb leszek.
    Egyébként meg én is hibáztam ebbe a vitába. Eszembe se jut mindent Cs-re húzni. :-)))))

    VálaszTörlés
  39. Megkaptam az emelt ápolási díjat és amellett csak félnapos lehet...

    VálaszTörlés
  40. Behúztam a féket, de azért érlelődik bennem egy rövid hsz annak az anyukának, aki hasonlóan látja a dolgokat, mint én. És írt még más is olyat, amit én is gondolok erről az egész konfliktusról, csak nem tudom megfogalmazni (és rohadtul nem érdekel, hogy azért -e, mert auti vagyok vagy csak egy olyan nt, aki nehezen használja a szavakat!) Csoportosítom át az energiáimat és igyekszem arra fordítani, aminek értelme van számomra. Ennek a vitának viszont tényleg nincs.

    VálaszTörlés
  41. "és van egy szint, amíg poén a poén az NT-kről, aztán van olyan szitu is, amikor tök feleslegesen különböztet meg NT-ket és autistákat, elég lenne úgy hozzáállni, hogy két ember. Nekem magas, hogy ez mire jó..." Hát pontosan ezt gondolom és szintén kíváncsi vagyok arra, hogy ez miért jó? És írtam is nála, hogy ez a stílus pont a céljai ellen van, de hát én már elvagyok könyvelve egy szemét nt-nek, aki mindig meg akarja alázni az aspikat... Ezért, már bele sem mentem a további szócsatákba, mert írhatom azt is, hogy zöld a fű, Semota még ebből is ki tudna hozni egy olyat, hogy ez egy nt fölényeskedés. Nekem az a fura, hogy ő leírja, hogy az autiság milyen hátrányokkal is járHAT, de ha valaki feltételezi, hogy az nt-ék számára érthetetlen reakciója mögött esetleg az érintettsége áll, akkor már egyből kirekesztő, lenéző szemét lesz az illető...

    VálaszTörlés
  42. És szerencsére kop-kop-kop, nem is kiabáltam el. Most azt érzem sokszor, hogy totál átlagosak általában a hisztijei (persze van túlzó is, mint a játszóról való felvontatások, de az is javuló tendenciát mutat :) ) És bár még nem kezdtem el dolgozni, csak a papírmunkát intézem, és sokszor már csak nagyokat pislogok, de ezek ellenére nagyon várom, már a tudat is jó hatással van rám és amúgy a Cuki megtanított egy olyan fokú toleranciára, higgadtságra, ami szerintem kifizetődő lesz a melómban, mert bár csak részmunkaidő, de olyanokat tudnak alkotni, hogy ihaj. (És ezeken régen dühöngtem, most reményeim szerint majd legyintek.)
    A tervem az, hogy böcsülettel dolgozom pár hónapot, majd megérdeklődöm, hogy nem -e lehetnék hajnali. Bár olyan létszámleépítés volt sajnos, hogy nem sok esélyt fűzök hozzá, de sose tudni. Meg hátha felajánlanak valamikor egy 4 órást. :) Ez lenne az egyik nagy álmom. :)
    Anyut szembesítettem a gyógypeddel, és mivel neki a diploma az egy szent dolog, így bízom benne, hogy azáltal, hogy a fejlesztő ugyanazt mondta, mint én és a férjem, végre elhiszi, hogy nem zsarnokoskodunk azzal, hogy nem tömjük reggeltől estig csokival, hanem a Cuki érdekében történik az, hogy jutalmazásnak és nem természetes dolognak használjuk az édességfogyasztást.

    VálaszTörlés
  43. Barbara Várkonyi2014. április 13. 20:37

    Az szerintem bantó, hogy a véleménye mögött az érintettségét látod. Ez így csúnya! És nem is érteo velwd egyet!.:-)
    Az összes.többi dologban igen! :-)

    VálaszTörlés
  44. Figyelj, csomó hsz-emnél nem hozakodtam elő azzal, hogy hú, hát biztos azért ilyen, mert auti, de egy bizonyos pont után már nem tudok másra következtetni és ezért nyugodtan meg lehet kövezni. Sajnálom, de a tények, azok tények. Lehet ellenük kapálózni, de fölösleges. Ha nekem azt mondják, hogy nő vagyok, mert pinám van, azon nem fogom felkapni a cukrot és nem fogom azt mondani, hogy de nekem is van kicsi kukim, ami szövettanilag és funkcióját tekintve szinte majdnem hímtag, hát ne skatulyázz már be, ne csoportosíts, ne rekessz ki. És ugye a pina-nő kapcsolat sem fekete-fehér, hisz vannak transzok is, de a lényeges női tulajdonságok szerintem egyértelműek. Páran írtak nekem privát üzenetet is, hogy ugyanúgy jártak vele, mint én. Sőt, nálam tanultabb, magukat jobban kifejező, a témában igencsak jártas szülők (legyen az munka vagy személyes érintettség az autizmussal élő! gyerkőceik által, esetleg mindkettő) arról számoltak be, hogy ha nem tudott az adott bloggerina tovább érvelni, akkor egyszerűen letiltotta az iletőket és kitörölte a hozzászólásaikat... Nah, én ebből nem kérek! Ha valaki azt vallja magáról, hogy autista, akkor vállalja azt, hogy speciel a diagnózis egyik kritériuma, hogy a kommunikációja eltér az nt-jéktől és lehetnek olyan jellemzőik, amiket ők nem vesznek észre, viszont a köcsög nt-k igen /olyanra gondolok, hogy pl. szerintem Semota talán az érintettsége kapcsán nem tud abba belegondolni, együttérezni, hogy az írásai pont annyira fájnak az nt-knek, mint nekik a mi dolgaink. Azt a nem elhanyagolható különbséget sem veszi figyelembe, hogy míg a nem autik (legalábbis a többségük) nem szántszándékkal csesztetik az autistákat, addig ő direkt provokál, lealacsonyítóan krtizál és ezzel szerintem inkább mélyíti az árkot, mintsem hidat építene, pedig ő rendszerint az érdekképviseletre utal.../. És ha ez fölényeskedés, akkor tényleg tökön szúrom magam. Szerintem amúgy nem csúnya az érintettségére való hivatkozás, hisz nem lehet tudni (tedd a szívedre a kezed, én is azt teszem), de te a nyakadat mernéd tenni azért, hogy nem az autizmusra jellemző tulajdonságok miatt reagál úgy, ahogy??? Sok-sok szülővel konzultálva is arra jutottunk, hogy az általa képviselt hozzáállás igen is káros a mai autista közösségre nézve!!! Lehet, hogy ha pár év/évtized/évszázad múlva írná ugyanezt, akkor célravezető lenne ez a görbetükrösdi, de most szerintem nem az...
    Ha meg valaki nt-ként kommunikál, akkor nem autista a jelenlegi diagnosztikai kritériumok szerint. És lekakilom magasról, hogy ki diagnosztizálta, de a tények azok tények és kész! Én próbáltam békésen közeledni hozzá, nem ment. Így inkább feladom! Ha ennyire ki akar valaki állni a csoportjáért, akkor tegyen tényleges lépéseket az ügy érdekében!!! Mérhetetlenül felnézek az alábbi cikkben szereplő autistákra, hisz ők tényleg a híd felépítésén dolgoznak, nem pedig a szakadék mélyítésén. És itt is látszódik, hogy nem szabad skatulyázni, hisz autikból is vannak jóindulatú, boldog emberek meg megsavanyodott, befordult, rosszindulatúak is, ugyanúgy, mint nt-jéknél. Itt is látszódik, hogy nem is különbözünk annyira, mint sokan hiszik/hisszük... Amúgy többektől is olvastam, hogy az ominózus blog hangulata, stílusa, céljainak kivitelezési törekvése sokkal emészthetőbb volt, viszont amióta az illető hölgy rátalált egy általad is kritizált vérfeminista blogra, azóta nagy fordulatot vett, mind a posztok stílusa, mind a hozzászólások, kritikák kezelése tekintetében...

    VálaszTörlés
  45. Barbara Várkonyi2014. április 14. 6:51

    Én egyetértek veled. Tök igaz, amit írsz. Azt mg nem értem, hogy miért íros, hogy nem tudod magad kifejezést megfelelően... :-) én kurvára értem, amit írsz. :-)) lehet, hogx én sem tudom magam néha kiejezni. Ha belegondolok, én is érzem így néha. :-)
    Szívemre teszem a kezem: de, lehet. De egyáltalán nem biztos. Lényegébrn meg mindegy, mert ez ő. És szerintrm az a csúnya, hogy a fejéhez vágod. Ha te valamiről meg vagy győződve, akkor.tr sem gondolod azt, hogyc sak azért, mert "ja, nekem van az az agylövésem". Sokaknak meg szimpatikus... nekem sem a világom, pedig bírom az odamondást. Valahogy a stílusa nem gyere be.

    VálaszTörlés

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...