Mi a jó abban, ha nem alszik nappal a gyerek?

Az, hogy este 8-kor, ahogy beraktam az ágyába, szinte egyből álomba szenderült, semmi nyűglődés, vagy ilyesmi. Ez már a 3. ilyen alkalom, és remélem nem akar rendszert csinálni belőle a kisasszony, mert jócskán bepipulok, ha nem lesz délutáni alvás. Nappal amúgy sosem volt jó alvó, viszont ezért kárpótol az a tény, hogy az éjszakákkal kapcsolatban befoghatom a számat, hisz egy-két kivételtől eltekintve 10-12 órát egyben lehúz. Még fogzás idején is szépen aludt. Végre két dolog, ami legalább simán megy... Erről jut eszembe, kinőtt a 13. foga is. Van mit mosni. Az első tubus fogkrém már el is fogyott. :) Ügyesen állja szerencsére.
Amúgy a többórás sikertelen  délutáni altatási kísérlet folyamán volt olyan, hogy elszakadt a cérnám, és ismét nem a legmegfelelőbb hangnemben és hangerővel próbáltam rávenni egyszem gyermekünket arra, hogy aludjon végre, mert megőrülök. Erre kedves férjem mit csinál??? Há' röhög a másik szobában... Engem meg ettől még jobban szétvetett az ideg. Aztán elárulta, hogy azon vihogott, hogy pont úgy altatok, mint Besenyő Pista bácsi. :) Este már én is jót nevettem rajta, mert a videót megnézve valóban van némi hasonlóság a módszerünkben...

Sejtem, hogy mi lehet az oka a délutáni randalírozásának: kezd változni a mozgása, és ez be szokta zavarni. Elkezdett új dolgokat csinálni, aminek nagyon örülünk. :) Például úgy guggol le, hogy közben nem kapaszkodik, és ma többször is megállt pár másodpercre magától. Egyre többet rugózik is, és dülöngél jobbra-balra. Van, hogy csak úgy recseg a járóka, alias sitt.
Viszont még mindig nagyon óvatos, és olyan kis inogi, de úgy érzem, kicsi választja már el attól, hogy elkezdjen járni.

Még egy dologban van változás: végre iszik egyedül! Ezt is már nagyon vártuk. Vettem csomó itató poharat, ilyen-olyan fogantyúkat, mindenfélét az ügy érdekében, persze tök fölöslegesen.
Barátnőm fia 5 hónappal ifjabb, mint a Cuki, hát mondom nem igaz, hogy ő már képes fogni a cumisüveget, míg az én lányom nem mutat hajlandóságot. Persze, nem a hasonlítgatás miatt szerettem volna, hogy boldoguljon egyedül, hanem mert azért már itt lenne az ideje egy kis önállósodásnak. Csomószor próbálkoztunk vele, elővettük tartalék türelmünket, és így próbáltuk megmutatni neki, hogy milyen nagylányos és csúcsszupimupi az, ha egyedül vedel. Erre mindig tiltakozott, felkapta a cukrot, dühöngött. Így maradt az, hogy fogtuk mi...

A barátnőm úgy csinálja, hogy fekszik a legény, és úgy adja neki az üveget. Nekem ez olyan fura volt, hivatásos paraanyu lévén egyből nagyon ijesztőnek találtam a hanyatt fekve történő folyadékbevitelt, de mondom azér' csak kipróbálom, és láss csodát: műkszik!!! Hurrá! Mindig tanul az ember valamit, gyerek mellett meg jócskán van is mit.