lassandebiztosan

2012. július 8., vasárnap

A helyzet változatlan

Mármint a szemüveghez való viszonyulás terén... Ma sem volt hajlandó 10 másodpercnél tovább megtűrni magán. Én már mérgemben ki is dobtam, de aztán kikukáztuk. Most úgy vagyunk vele, hogy megpróbálom majd ráhelyezni, de ha leveszi, igyekszem nem idegrohamot kapni, és ráhagyom. Hátha egyszer visszatér a kedve. Azért f*sza, hogy 25 rongy 1 hónapnyi viselésért... Amúgy lehet, az akaratát is fitogtatja ezzel, ugyanis ma ebédnél az első falat kajánál úgy oldalra fordította a kobakját a tiltakozás jeléül, hogy csak na, pedig még nem is tudta, hogy mit kap. Amúgy ezt általában 3 kanál után csinálja. Miután meggyőztem, hogy fincsi, elkezdte enni. Lesznek még bajusz összeakasztások...
Olyan fura nélküle, nagyon megszoktam már, hogy rajta van a szemüveg.

Ma pancsoltunk is a kertben, jó volt, tetszett neki. Én még napoztam is, de a lábamon nem nagyon akar látszódni, pedig már egy csomó időt töltöttem csülöksüttetéssel. Örülnék azért, ha egy kis színt össze sikerülne szednem, mert a karfiolos combjaim jobban mutatnának barnán. Bár a csíkjaimat kiemeli, de mit lehet tenni. Ha már csíkok: a hasamat még a Napnak sem vagyok hajlandó megmutatni, olyan randa... Tele van terhességi csíkkal, és a hasizmaim is szét vannak nyílva, meg a köldököm is undi, szóval ez egy tabu testrész. Zavar, hogy ilyen lett, persze megérte, de jobban örültem volna, ha nem megy át ekkora változáson. És ha meggazdagszom (muháhá, erre asszem várhatok...) elmegyek plasztikai sebészhez és rendbe tetetem. Múltkor, mikor kint voltunk a strandon, eléggé sz*r volt látni, hogy a 70 akárhányéves mamikának feszesebb volt a hasa, mint az enyém. Nem vagyok hiú, de tényleg durván néz ki az enyimé. :(

A nap fénypontjai: a sétán a babakocsiba kapaszkodva szedegetett fadarabokat úgy, hogy lehajolt érte. :) Ez nagy dolog, mert eddig inkább letérdelt értük. A másik ami még izgibb: volt, hogy úgy belemerült a kezébe került dolgok fogdosásába, hogy pár pillanatra kapaszkodás nélkül állt. Volt, hogy 5-6 másodpercig is. :))) Egyem is meg! És arra is rá sikerült venni, hogy lépjen egyet kettőt. Haladunk, ez a lényeg. A motiváló eszköz a Süni Pufi (a világ legfinomabb kukoricakukija) lezárásaként funkcionáló rikítós rózsaszín ruhacsipesz volt. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése