lassandebiztosan

2012. július 6., péntek

Dupla nyavík

Volt egy ígéretem magamnak, hogy leírom az elmúlt napjainkat megkeserítő eseményeket is. Az egyik az az, hogy vasárnap hajnal 1-kor gondoltam ideje lenne nyugovóra térni (abszolút bagoly típusú vagyok...). Előtte fél órával férj megnézte a Cukit, én meg tanakodtam, hogy ránézzek -e még egyszer. Valami azt sugallta, hogy be kell mennem, és nagyon jól tettem, ugyanis a kiságy fekete volt és mozgott. :O Tele volt hangyával. Azt hittem hülyét kapok. Felkeltettem Embört, gyereket kimenekítettük, átraktuk a járókába. Amúgy az arcán és a kis testén is volt 1-2 dög. :(  Nem értem, miért akartak befeküdni mellé, ugyanis sosem evett és ivott ott, a foga is ki volt mosva, keze, szája meg volt törölve, szóval semmi hangya vonzó dolog nem volt ott. Ijesztő volt. Ronggyal szedegettem össze őket. Az volt a legnagyobb baj, hogy a rohadt bodobácsokra elhasználtuk a Biokillt, így csodafegyver nélkül vettük fel a harcot a mocskokkal. Sajnos ők győztek. Egy darabig. Próbáltam sütőporral, ecettel, levendulával elriogatni őket, de röhögve randalíroztak tovább, egyáltalán nem érdekelte őket.
Átpateroltuk a mi szobánkba, így szegénynek a járókában kellett aludnia, és nem értette a helyzetet, így 3 után aludt el, (Fél 2-kor menekítettük ki.)
Természetes, hogy mindez ebben az időpontban történt. Nem is én lennék. Vasárnap ugyanis nincs nyitva egy háztartási bolt sem, ami a Biokill lelőhelye. A multikban és más boltokban valamiért nem lehet kapni, pedig nagyon hatékony. Ehelyett be kellett érnünk valami porral, ami szart sem ért. Biztos használt, csak lassan hat. Emezzel meg ahogy lespriccelem, már dobják is fel a lábukat, és utána még 4 hétig hat. Nem tudom, mennyire lehet káros, biztos nem a legegészségesebb dolog ilyet fújkálni gyerekszobába, de az sem állapot, hogy ellepik a hangyák... A természetes szerek meg csődöt mondtak. :(
Így szegény leányzó 2 éjszakát ki volt toloncolva a szobájából, és nappal sem mehetett be, mert rengetegen voltak. Nem értette szegénykém, hogy mi van. Hétfő reggel az első dolgom a hangyairtás volt, ami jelentem, sikeres volt, és visszatértek a dolgok a régi kerékvágásba. A valószínű okra is rájöttünk: van az ablak alatt egy növény, aminek a helyén régen rózsa volt, ami tetves volt, azt meg imádják a hangyák. Így elég jó kis járatrendszert alakíthattak ki, szoktak is ott rohangálni, de amíg nem akarnak berontani hozzánk, addig engem nem zavarnak. Na de a nagy meleg miatt jobban meg lett locsolva a növény, és szerintünk szétmehetett a járatuk, és emiatt bemenekültek. Csak ez lehetett, mert eddig egy darab sem volt a szobában, meg a tavaszi feltűnésük óta teljesen morzsamentes övezet, így csak a túlzott locsolás lehet a ludas. A lényeg, hogy eltűntek.

A másik, amiről nincs is nagyon kedvem írni, mert el kell temetnem magamban mélyre, mert különben felőröl és megbolondulok. Szóval, hétfőn, a torna előtti este az egyik zárt klubban, ahol Dévényes gyerkőcök anyukáival szoktunk fórumozni, és sokszor lelket önteni egymásba, ott írta egy kislány anyukája, hogy sajnos az emg (izomvizsgálat) eredménye rossz lett, és nagy valószínűséggel örökletes izombetegsége van, amire a volt dokink is gyanakodott. :( Annyira sajnálom őket, szörnyű lehet nekik, és sajnos nagyon hosszú idő alatt lehet kideríteni, hogy pontosan mi a baj.
Hasonló is volt a mozgásfejlődésük, és egyből az ugrott be, hogy mi van, ha nálunk is ez van, csak még nem tudunk róla. :( Sok olyan dolgon tudok aggódni, amin nem kellene, de ilyen szörnyűség eszembe nem jutott volna, ha a volt gyerekorvosunk nem ülteti belénk a félelmet.
Ezért is örültem nagyon, hogy lépett párat önállóan, mert így "csak", -az idézőjel nagyon nyomatékosan van ott!- III-as típusú SMA-ja (izomsorvadása) lehet, ami legalább az élettartamot nem rövidíti meg. :( Ha nem tudna önállóan lépni, akkor lehetne II-es típusú. Az ebben szenvedő gyerekek rövidebb ideig élnek. :'( Senkinek nem kívánom ezt az érzést, ezt a félelmet. Arra gondoltam, hogy ha teljesen stabilan elkezdene járni, írnék egy levelet az exnek, hogy b*ssza meg, és hogy köszönöm szépen, és az ijesztgetések helyett inkább küldje időben a megfelelő szakemberhez (pl.: gyógytornász) a babákat, és ne azt mondja rájuk, hogy kövérek és lusták...
Amúgy nem jár sokat ez a fejemben, de néha, ha valami emlékeztet rá, akkor feltör, és nem mindig bírom visszatuszkolni, de küzdök vele.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése