Nemalvászat, játszótér

Már második napja nem aludt egy szemhunyásnyit sem a nallány napközben... Én úgy vélem, kicsit korai lenne elhagyni a délutáni szundit. Nagyon remélem, hogy csak átmeneti állapot, mert estére már egy hisztis, kiállhatatlan kis mufurc. Na meg így 12 órás a "műszak".
Tegnap reggel 8-kor kelt, ebéd közben már csak félig bírta kinyitni a szemeit, majdnem bealudt, majd ahogy letettem aludni, felpörgött, és 2 óra hosszán keresztül próbáltam rávenni, hogy aludjon, de hajthatatlan volt. Pörgött, fekve futott (ilyenkor dübörög ám úgy a matrac, hogy nem igaz), felállt, kínlódott. Én a tarsolyomban lévő összes trükköt bevetettem, de egy sem hatott... Persze a hajam már az égnek állt. Este viszont zökkenőmentesen tért nyugovóra 8 óra tájékán. :P
Közben barátnőmmel megbeszéltünk egy délelőtti játszóteres találkát, és én még mondtam is, hogy óh, biztosan odaérünk, mert hamar elaludt, így biztos hamar is kel majd... Nem teljesen volt így, ugyanis én fél 10-kor, Őkelme pedig 10 órakor ébredt. 14 órát lenyomott egyben, gondolom így pótolta a délutánit.

Azért kimentünk a játszóra, bár jobban örültem volna, ha hamarabb érkezünk.
Elég különösen viselkedik a játszón. Általában azt mondja monoton módon, hogy "eeeeeeeöööö, eeeeeeeeööööö, eeeeeeeöööööö", és közben betemeti a lábát. Nem igazán nyit a gyerekek felé. Én már mindenféle rémképekre gondoltam, hogy vajon miért, de szerencsére barátnőm megnyugtatott, mert mondta, hogy az ő lánya sem volt egy könnyen barátkozós, és még sincs semmi baja, szóval nem aggódom. :)
Volt egy kislány, aki egy kicsit idősebb, mint Tündüs, ő ment oda mindenkihez, levágott pár hisztit is, na meg mindig a mások játéka kellett neki, de tök aranyos volt. :) Milyen fura, hogy már ilyen picin mennyire különböző személyiségük van. Ez a kislány elvett egy autót barátnőm lányától. Nagy western filmekben látható komoly egymás szemébe nézések közepette az anyuka közbelépett: mondta, hogy "add vissza a kislánynak", majd rácsapott a kezére. :S Barátnőmmel néztünk magunk elé pislogva, majd később megállapítottuk, hogy azért mi nem pont így csinálnánk. Ő is azon a véleményen van, mint én (bár a tapasztalatok szerint különcök vagyunk emiatt), hogy intézzék el ezt maguk közt addig, amíg nincs nagy harc. Persze, ha egymást gyepálják, akkor azért érdemes szétszedni őket, de adni kell esélyt, hogy megoldják segítség nélkül. Meg tényleg lehet abban valami, hogy az agresszió csak agressziót szül. Nem dobálok követ, hisz én sem vagyok makulátlan: volt már rá példa, hogy én is rásuhintottam a kezére, de aztán meg jött a bűntudat... Nem tudom, valahogy olyan felkavaró volt látni, ahogy rávert a kezére. Nem volt nagy ütés, de akkor is. Nem könnyű ez a gyereknevelősdi...

Volt egy sanda gyanúm, hogy mivel későn kelt, ma sem fog aludni délután, és így is lett... Kicsit szomorú leszek, ha beéri nappali alvás nélkül, de annyira azért ne sajnáljatok, mert mindezért kárpótol az éjszakai tökéletes szunyáival. :)