2011. december 15., csütörtök

Az első trimeszter



Tényleg van abban valami, hogy akkor jön a baba, mikor nem számít rá az ember. Előző bejegyzésemben írtam, hogy készültünk az esküvőre, eszembe sem volt a baba, pedig előtte volt ám hőmérőzéstől kezdve nyák nyúlásának vizsgálgatásáig minden. Persze mindig felhúztak, mikor azt mondták, hogy ne akard görcsösen, mert azért nem sikerül, de az én példám is azt mutatja, hogy van benne igazság, bármennyire nehéz is ezt elfogadni.
 Aznap, mikor + lett a teszt, gyorsan elszaladtam  nőgyógyászhoz, petezsákot lehetett látni, szívhangot még nem. Így azért még nem lovaltam magam annyira  bele. 1 hét múlva vissza kellett mennem, és akkor már lüktetett az a kis mákszemnyi szívecske. Nagyon jó érzés volt látni, teljesen meghatódtam.Ekkor tettem le a cigit. Azt hittem nehezebb lesz, majdnem 10 évig szívtam. Amikor már tudtam, hogy Ő úton van, és még bagóztam, mindig bűntudatom volt, és nem is esett jól, így elég könnyen megszabadultam tőle.
 12. heti UH-ra eljött az embör is, izgulva vártuk, hogy mit mutat a gépezet, de szerencsére minden rendben volt. Édes volt a kis lufifejű.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...