2011. december 27., kedd

A Cuki és a mozgás(hiány)

 Nem tetszett nekem ez a gyerek. Na nem a kinézetével voltak gondjaim, hisz gyönyörű, hanem a mozgásfejlődésével. Jobban mondva annak hiányával. Annyira nem idegeskedtem, hagytam neki időt, és azzal nyugtattam magam, (meg mások is engem), hogy minden baba más ütemben fejlődik. Persze a lelkem mélyén azért zavart, hogy csak fekszik. Tanácsadásokon jeleztem, hogy szerintem valami nem okés, de általában azt a választ kaptam, hogy kövér, lusta, tessék sokat hasaltatni, motiválni játékokkal. Ami az egészben zavart, az az, hogy az első tanácsadáskor még tudta mondani, hogy oxigénhiányos, most meg már csak lusta. Nem tudtam, hogy akkor most mégis mi van. Kell -e aggódnom, vagy idővel minden rendeződik majd magától.
 Így szokásomhoz híven bújtam a netet, míg rátaláltam egy hasonló helyzetben lévő anyuka és lánya történetére. Ez adta az utolsó lökést, hogy tennem kell valamit. Ekkor fél éves volt, és hátról hasra tudott fordulni, de azt is olyan furcsa, kitekeredett pózban. Vissza pedig egyáltalán nem, pedig láttam, hogy szeretné, de nem bírta. Ekkor már az orvos is komolyabban kezdte venni a dolgot. Megfogta a hóna alatt, és a lába mintha egy rongybabáé lett volna, csavarodott maga alá. A dokinő rám parancsolt, hogy még aznap hívjam fel a fejlődésneurológiát időpontért, mert jó lenne, ha minél előbb elvinnénk, nehogy komolyabb legyen a baj. Gondoltam magamban, na mi van, már nem csak lusta???Felhívtam őket, és felháborodottan kérdezték, hogy mért 6 hónaposan akarom vinni, mire közöltem, hogy mert az orvos most mondta. A nő közölte, hogy csak 5 hét múlva tudna időpontot adni, de ha nagy a baj, akkor minél előbb látniuk kellene, így soron kívül mehettünk másnap. Ez azért rendes volt tőlük.
 Ekkor már voltunk önszorgalomból egy Dévény-módszert alkalmazó gyógytornásznál felmérésen, aki megállapította, hogy hipotón, és nem a lustaság miatt nem mozog, hanem azért, mert nincs hozzá meg a megfelelő izomtónusa. Csak nem csalt a megérzésem sajnos... Mondta, hogy heti 1 vagy 2 kezeléssel helyre lehet hozni.
 A fejlődésneurológián azt a javaslatot kaptuk, hogy napi 5-ször 5-6 percet nyösztessük forgatással, lepedőben forgatással, és elemi kúszatással. Mondtam, hogy járunk Dévényre, de erre azt mondta a doktornő, hogy annál a heti 1-2 alkalomnál sokkal többet ér az otthoni általam végzett gyakorlatsor. Nem vitatkoztam, de persze egész más volt a véleményem. Mint később kiderült, a Katona módszert "tanították" meg, és ennek része a régebben gyerekorvosunk által előírt ülésbe húzás is. Én nem akarom kritizálni ezt a módszert, és biztos sok babán segített is, de úgy érzem, ezt hamarabb kellett volna elkezdeni, és lehet, akkor sem segített volna. A Cukinál az elemi kúszatás annyiban kimerült, hogy hason támasszam a lábát, és majd kirúgja magát. Igen ám, csak esze ágában sem volt ellöknie magát, mert valószínűleg ez a reflex már kihunyóban volt nála...
 Így azt a döntést hoztuk apjával, hogy inkább maradunk a Dévény-módszernél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...