A dupla altatás úgy történt, hogy szokásához híven nehezen aludt el. Ez nem újdonság, mióta áll, és kezdjük is megszokni, hogy minimum egy órát szórakoztat minket. Most is ezt tette, közben volt, hogy nyomott egyet. Meg is néztem gyorsan, nem -e betrottyintott, de nem. Miután elcsendesedett, bementem, megnyomtam a pelust, és gyanús volt, hogy van benne meglepi. Pedig szagról ítélve üresnek kellett volna lennie, de miután kicsomagoltam, teli volt a pelus. Még jó, hogy megnéztem, reggelig pácolódott volna benne... Vigyorgott tisztába tevés közben. Bár én lennék ilyen jókedvű, mikor felkeltenek. A végére akárhogy siettem, kiment a szeméből az álom, és így lehetett elölről kezdeni. :S Nem voltunk boldogok, de én addig elnézem neki, amíg esténként szépen alszik. Közben iszonyat büszke voltam magamra, hogy nem csalt a megérzésem, és nem hagytam sz*rban. :)
 |
| http://simpsons.wikia.com/wiki/Eleanor_Abernathy |
Pénteken menni kellett szemészetre. "Gyönyörű" időnk volt, hol szakadt, hol szemerkélt, hol egy kis időre abbahagyta az eső. Ilyenkor bánom, hogy nincs kocsink, bár ha lenne se mennék vele sokra, mert jogsim sincs (és nem is akarok). Ugye nekem nehezen megy az időre érkezés, amióta gyerekem van, még kevésbé tudom tartani az időpontokat, de most nagy nehezen sikerült időben elindulni. Bár úgy éreztem magam, mint a Simpson családból az őrült macskás nő, ugyanis a kinti macska beszökött, a benti meg ki. Ezeknek se jó ám az, ami épp van... Közben gyerek a vállamon, így őt le, macskákat a helyükre, gyerek föl, cicuskák még mindig nem értik, hogy nem vicces, amit csinálnak, én épp kezdek nagyon kiakadni, miközben az egyiken majdnem átesek, de végül csak sikerült elindulnunk.
Időben behívtak, meg is voltam ettől illetődve, és hatódva, mert nagy ritkaság az ilyen. Kedvesek is voltak, a gyerkőc meg egész jól viselkedett. Kancsal a lelkem, mondtam is a doktornőnek, de meg is mutatta. Így vissza kell menni, de előtte 5 napig kell csepegtetni a szemébe pupillatágítót. Élmény lesz, előre látom. Majd segít az apja lefogni, mert akkora erő van benne, hogy az nem igaz. Azt mondták, így megnézik, hogy milyen dioptriás a szeme, kell -e neki szemüveg. Tőlem örökölte, apámnak is ilyen. Nekünk csak fáradtan csúszik szét a szemünk, ha nem vagyunk álmosak, nem látszódik. Én kiskoromban hordtam is rá szemüveget, azt a jóféle sztk-sat, de nem igazán használt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése