Hétfőn az egyik kedvenc elfoglaltságunkon vettünk részt, mégpedig a "tanácsadáson". Nagyon érik már a dokicsere, mert ezt sokáig nem bírom. Eljött férj is, mert szabin van, de mondom én kemény vagyok, egyedül megyek be. Kár volt! Ugye nem mentünk vissza fejlődésneurológiára. Főleg azért, mert nem tudtam csinálni a kisasszonnyal a gyakorlatokat, meg Szegeden is akörül voltunk. Rákérdezett a kedves doktornő, hogy miért nem mentünk. Mikor elmondtam, jött ám a nemulass! Úgy beszélt velem, mint egy gyerekgyilkossal. Jó, lehet, hibáztam, hogy nem vittem vissza, de úgy csinálták, mintha ez egy helyrehozhatatlan, tragikus valami lenne. Mindig azzal fenyegetnek, hogy majd mehetünk Budapestre, és hogy az milyen rossz lesz, és hogy a Kovács Gizikének (általam kitalált név) is ezek voltak a tünetei. Engem már az felháborít, hogy a teljes nevét mondta, szerintem a gyerekekre is vonatkozik az orvosi titoktartás... És hogy Kovács Gizike sem használta a lábát, és 2 év kellett ahhoz, hogy kiderítsék, hogy súlyos izomfejlődési rendellenessége van. Nekem erről egyből az izomsorvadás ugrott be. Aztán megragadta a hónaljánál, és döngölte a vizsgálóágyba, és közben: -"Teccik látni? Teccik látni? Egy ekkora gyereknek már rég ki kellene rúgnia magát a lábával!"
Komolyan mondom, az állatorvosok gyengédebben bánnak a jószággal, mint ez a gyerekekkel. Már majdnem úgy voltam vele, hogy kitépem a kezéből. Engem ne fenyegessen, ijesztgessen! Normális emberi hangon is meg lehetett volna győzni arról, hogy visszamenjünk a neurológiára. Arról nem beszélve, hogy hasonlóan viselkedett, mikor fél éves volt a lány: előző hónapban még lustaság miatt nem rúgott a lábával, fél évesen meg már iszonyú katasztrofális a helyzet, "-anyuka még ma telefonáljanak a fejlődésneurológiára időpontért, mert ha baj van, Pest, bla-bla." Gyorsan telefonáltam, elég meggyőző lehettem, mert soron kívül, már másnap mehettünk... Amikor ott kérdeztem, hogy nagy baj van -e, mondták, hogy nincs, és szinte csodálkoztak, hogy miért vagyunk így betojva. A kontrollra is 3 hónap múlva adtak időpontot (amit kihagytunk), szóval szerintem, ha akkora lett volna a baj, hamarabb visszahívtak volna. De lehet, hülye vagyok.
Felhívtam hát a fejl.neurológiát, és 1 hónap múlva mehetünk. Amúgy meg, ha az első vizsgálat alkalmával nem adtak volna soron kívül időpontot, akkor is februárban kellene menni kontrollra, úgyhogy nem tudom mit lihegik túl...
Azért nagyon remélem, hogy nincs a Cukinak komolyabb baja, de annyira megijesztett minket!!!
Kakijelentés: semmit sem akarok elkiabálni, de mennyiségileg számottevően kevesebb a termés, és az állaga is jóval puhább. Mondjuk még mindig napi 2 dl Mira baby vizet kap, és sajnos még kúpozni is kell, de én javulást látok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése