Még egy kis anyák napja, neurológus és a gyerekszoba fala
Tegnap átjött anyu és hát azért hozta a formáját... Megint jött azzal, hogy a nővére szerint a szervezetemben felhalmozódott és a terhesség alatt kiürületlen nikotin és a cigaretta további káros anyagai miatt lett autista a leányzó. :( (A terhesség elején letettem a bagót, előtte majd 10 évig szívtam és azért nem voltam kocabagós, immáron lassan 4 éve nem vagyok az, pedig tudom, hogy de jól is esne egy slukk...) Nem kellene ilyenekkel foglalkoznom, meg hát anyu nővére lassan 80 éves lesz, de akkor is fáj. Mármint ez a mingyá' 80 éves lesz dolgot nem lenézően írom, hanem mivel az autizmus diagnosztizálása, értelmezése, tudomásul vétele nem régi, így elnézem, hogy ilyen okokat feltételez a háttérben. De ilyenkor érzem anyámon azt, hogy elemi erővel engem okol, hibáztat, rajtunk kívül mindenki másnak elhisz mindent (kamaszként azt is a pofámhoz vágta, hogy apám miattam lett alkoholista...csak mert lány lettem, amúgy faterom alig beszélget, szerintem jócskán spektrumlakó, de nem hinném, hogy anyámnak igaza lenne ebben a feltételezésében, ahogy leszűrtem). És ez szarul esik, bármennyire is állítom, hogy teszek a véleményére, azért néha eléggé meg tudja fájdítani a szívem... Mindegy, gondoltam magamban köszi, hogy elizélted az anyák napját. Nem mintha olyan nagy jelentőséget adnék ennek az ünnepnek, de azért az nem lett volna olyan szar, ha legalább ezen a napon nem kapom meg, hogy én tehetek arról, hogy auti...
Ma voltunk neurológiai kontrollon. Szerencsére minden rendben; sőt, sokat javultak a reflexei, a hipotóniája is elhanyagolható mértékű már, így csak baj esetén kell a doktornőhöz menni. Ez nagyon jó hír. Ha nem lesz 4 éves koráig szobatiszta, akkor ha szeretnénk ingyenes pelenkát, akkor vissza kell menni. Most tudtam meg, hogy csak 4 éves kor betöltése után jár az ingyé' pelus. Ennek azért nem örültem, mert nagy naivan azt hittem, hogy na, majd már kapjuk is a szakorvosi javaslatot. Mindegy, a törvény az törvény, és azért nagyon bízom benne, hogy 4 évesen szobatiszta lesz valamennyire. A doktornő ismét nagyon kedves volt (pedig megint sima sztk-s rendelésre mentünk hozzá és ha az átkozott ápolási megérkezett volna, akkor azért lehet, hogy adtunk volna neki egy kis hálapénzt, bármennyire is elítélem, de neki tényleg nagyon sokat köszönhetünk, abszolút megérdemelte volna!).
A fallal kapcsolatban meg arra jutottam, hogy talán a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb és a hibákat valamennyire eltüntető megoldás az lenne, ha vennék stencilt meg akrilfestéket és ezek segítségével csinálnék valami lehetőleg függőleges, ismétlődő mintázatot. Remélem sikerül majd megvalósítanom az elképzeléseimet. :) Nem adom fel!!! Hasonlóra gondoltam, de akár egyszerűbb is lehetne, a lényeg, hogy kicsit világosodjon a szoba és ne legyen annyira észrevehető a nem szándékos csíkozottság... :O