lassandebiztosan

2013. június 17., hétfő

Félelmetes hónalj, egy első, és egy második

 Ugye elég meleg van. Így nyárias viseletben (bugyi, gatya, pelenka) vagyunk itthon. Tudni kell az én hónaljamról, hogy brutál erős lenne rajta a szőr, ha nem tennék ellene. Még az első, vagy második diákhitelemből beruháztam egy epilátorra. Párszor használtam azért, de mivel veszettül fájt, így egy idő után csak szomorkodott a szekrény mélyén. Ám nemrég ismét munkába állítottam.
 Ennek oka pedig az, hogy a kisleányom fél a hónaljborostától. :D Ugyanis kb. fél nappal a borotválás után már látni, hogy ott bizony valami készül kinőni... És ez valamiért roppant ijesztő. :O De az apjának is szőrös szokott lenni a képe, mert ő meg csak kétnaponta borotválkozik, szóval nem értem, hogy miért keltett benne ilyen rossz érzést. Szegénykém ökölbe szorította a kezét, felhúzta a vállait, és még az ágyról is lemenekült, ha fel mertem emelni a kezem. o.O Szóval, hogy ne szorongjon a gyermek, így megkínoztam magam. Még vérzett is. Szegény én. :) De így legalább rászántam magam. Mert egy ideje már terveztem, de könnyen lebeszéltem magam róla...

 Tegnap jó későn mentünk le a játszótérre (fél 8 fele), mert eltolódott az egész nap, meg dög meleg volt, és ahová szoktunk járni, ott csak facsemeték vannak, így csak naplemente környékén volt elviselhető az idő. És a nagy esemény: először történt, hogy egyedül fölment, majd egyedül lecsúszott a csúszdáról. :) Úgy örültem neki! Eddig úgy csináltuk, hogy csúsztam vele (a kis termetnek is van előnye), mert nagyon fogta az oldalát, és én már jártam úgy, hogy lesúrolta a bőröm, mondom kíméljem már meg ettől. De tegnap már nem kellettem hozzá. :) Kis bátor. Szerintem az is segít, hogy nem olyan félős, hogy itthon is van csúszda, és azon már elég érdekes mutatványokat levág, például feláll a tetejére, minek hatására bennem megáll az ütő. De már kezdem szokni. De olyan kis cuki, ahogy feszít a tetején. :)

 És a második: idén második alkalommal fordult elő, hogy mindenféle jelenet, harc és bömbölés nélkül ott tudtuk hagyni a játszóteret. Mondtuk neki, hogy menjünk haza, és ment! Sőt, még a lépcsőn is egyedül jött fel, pedig általában fél emelet után már cipeltetni szokta a popóját. Juhúúú!

 Tegnap amúgy egy kicsit elkeseredtem, mert ha jól rémlik, írtam már, hogy általában nem megyünk sehová. Most jól elterveztük, hogy vasárnap máshogy lesz. Kitaláltuk, hogy menjünk ki a strandra. Igen ám, csak kiderült, hogy a fürdős pelusait jócskán kinőtte. Próbáltuk azért belepasszírozni, de nem igazán ment. :) Így feladtuk. Jó, akkor menjünk el vonattal egy bizonyos, nem túl messzi helyre, ahol erdő is van, és lehetne egy jót sétálni. Erről is lemondtunk, ugyanis nem annyira sűrűn jár arra vonat, így nem érte volna meg, a hamarabbit már lekéstük, a későbbivel meg, mire odaértünk volna, már szinte jöhettünk is volna vissza. Na majd legközelebb. De nem bántam meg, mert a tombolás nélküli hazajövetel kárpótolt.

 Ma már nem volt ennyire idillikus a helyzet. Lehet, hogy a melegtől, vagy fene tudja mitől, de nem volt hajlandó aludni délután. És ilyenkor ugye estére már eléggé zavarja minden. Alig bírtam megfürdetni, mert már beszálláskor: kiszálék-kiszálék-kiszálééééék. Majd az zavarta, hogy rákentem a tusfürdőt, nehezen viselte az érintést. Aztán szerintem túllendült a holtponton, mert bár 8 után kicsivel már ágyban volt, 9 után sikerült elaludnia nagy nehezen, de azóta is volt már fent, és sírt.
 Hozok egy képet, ami nem is olyan rég készült. Egy kis nosztalgia, mikor még hosszú újjúban és hosszú naciban aludt... (Nekem nem is pont azzal van bajom, hogy meleg van, elvégre nyár van, vagy mi; de ezek a hirtelen változások azért nem gyengék.)

6 megjegyzés:

  1. Biztos a meleg miatt nem aludt délután Hanna, pokolian meg tudja zavarni ez nemcsak a gyerekeket, nekem olyan fejfájást okozott, hogy csak na (lekopogom, már múlóban). Na szóval, nálunk is ez volt, Imola, aki nagyon jó alvó alig aludt tegnap délután, Kristóf meg, aki szörnyen rossz alvó, 2,5 óra alvás után is tök kómásan kelt :S
    Ja, és tényleg, két hete még be kellett fűteni, most meg hőségriadó van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is fájt a fejem, pedig szerencsére csak ritkán szokott. Ma már aludt délután, viszont most este nem akar szegénykém... Nem is csoda, hogy így megkavarodnak a gyerkőceink. Most már én is kezdem unni, pedig jobban bírom a meleget, mint a hideget.

      Törlés
  2. Hát ezen a hónaljszőrön besírtam! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) És ha láttad volna azt a fejet, amit vágott hozzá, és ahogy tolatott le az ágyról nagy szemöldökráncolások közepette. :D Kis cukim.

      Törlés
  3. Amellett, hogy szarrá röhögtem magam, ha elképzeltem, hogy szegényt a hónaljaddal ijesztgetted... :D Én már ezer éve géppel csinálom, és már nem is érzem. Mondjuk ehhez kellett vagy 5 év, és hogy felére kopott ki, de szerintem jó módszer arra, hogy ne kelljen napi szinten szegény kislányt rémisztgetni. :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D De olyan drága volt, ahogy menekült, és olyan jókat mosolyogtam rajta. Legtöbbször véletlenül emeltem fel a karjaimat, de néha azért előfordult egy kis direkt is. :) Férjem szerint kretén vagyok, elképzelhető. :) De azért persze nem vittem túlzásba, és még aznap összeszorítottam a fogamat, és nekiveselkedtem.
      Mikor még fénykoromban pár hónapig kizárólag epiláltam, nekem is kezdett ritkulni, de végül győzött a jajdefájezcsináljaatököm érzés, nem bírtam kivárni, hogy ne fájjon. Most viszont a leányzó lelki békéje érdekében elszánt leszek. :)

      Törlés