Szerencsére mi nem rekedtünk a hó fogságában, de a hírek hallatán dülledtek rendesen a szemeim, hogy ilyen megtörténhet. És hogy tényleg ennyire megbénult az ország jelentős része... Inkább le sem írom a véleményem, nincs kedvem morgolódni. Viszont azt nagyon szép dolognak tartom, hogy az emberek ennyire összefogtak.
Március 15-én hagyta el először az ici-pici cukorborsóaranyfalattündérmancus szájacskáját az a szó, hogy: anu. Én elolvadtam... Annyira jó érzés, hogy nem igaz! :) Olyan édes!!!
A jelentős esemény úgy történt, hogy itt volt egy nagyon kedves barátom, gimis osztálytársam, akit sajnos a távolság miatt ritkán látok. Az az érdekes, hogy Hanni legtöbbször akkor ad elő olyan produkciót, amire már rég vártunk, mikor a fentebb említett barát megjelenik. Az egyik látogatása alkalmával ült pl. először 11 hónaposan. Mondtuk is neki, hogy már csak emiatt is jöhetne sűrűbben. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése