2012. február 25., szombat

A vizsgálat és a süti

Pénteken mentünk Szegedre gasztroenterológiára. Olyan tündér volt a Cuki, fél 6-kor keltettem, de mosolygott, és  még csak résnyire bírta nyitni a szemét, de már dünnyögött. Egyem is meg, hogy lehet ilyen jókedvűen kelni? Nekem nem megy...
 A vonaton megint a kanyarnál aludt el, így kb 5 perc alvás után lehetett kelteni. Na ez már nem tetszett annyira neki, de nem volt eget verő hiszti. Találkoztunk anyu nővérével. Jó volt látni, sajnos ritkán találkozunk.
 Elég hamar behívtak. Nagyon kedvesek voltak, meg tudták úgy tapogatni a pocakját, hogy nem is sírt. Mondták is, hogy milyen kiegyensúlyozott baba. Persze én sejtem a valódi okát a kevés sírásnak. Ez nem más, minthogy olyan fáradt volt, hogy nem volt rá energiája... Átlátok a szitán, de nagyon jó volt azt hallani, hogy kiegyensúlyozott. :) Mondtam, hogy egyre kevesebbet hajlandó enni a Pregominból, azt javasolták, hogy egy kis karamellával, vagy banánnal ízesítsem, hátha. Szerencsére nem is kellett befeküdnünk. Fél évig még tartani kell a tejmentes diétát, majd augusztusban beköltözünk pár napra, mert felügyelet mellett akarják tejjel terhelni.

 Szeretem Szegedet. Olyan jó hely. Kiskoromban sokat nyaraltam az itt lakó rokonoknál. Nagyon jó volt, szép emlékek. Aztán tanultam itt 3 hónapot fősulin, de otthagytam. Most meg a leányzót hordjuk ide, úgyhogy elég sok szállal kapcsolódom ide. Kecskemétet viszont ki nem állhatom. A szülés előtt sem éreztem ott jól magam, de azóta egyenesen taszít a hely. Szerdán is olyan rossz volt oda visszamenni. A wc-ben meg ugyanolyan kézfertőtlenítő volt, mint a szülészeten. Annyira beleivódott az illata az orromba, és nagyon kettős érzelmeket váltott ki belőlem. Egyszerre volt jó és rossz újra érezni. Azt biztosan tudom, hogy ott nem akarok még egyszer szülni, bár, ha igazán őszinte akarok lenni, akkor sehol sem. Sokan mondják, hogy majd ez változni fog, de szerintem nem.

 Ma csináltam egy Sinlacos krumplis sütit, de nem lett jó. Az íze nem olyan hányingert keltő, de az állaga?! Az katasztrófa. Teteje kemény, közepe nyúlós, az alja meg égett... Úgy utálom, hogy olyan szerencsétlen vagyok a konyhában, hogy még egy 3 összetevőből álló sütit sem tudok elkészíteni. Pedig a hozzávalókat lemértem, és mindent úgy csináltam, ahogy le van írva, mégsem sikerült. És még én akarok szülinapi tortát sütni...

 Pénteken benne voltunk a megyei újságban a vízhiány miatt. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...