2012. február 11., szombat

Ma 10 hónapos

Már 10 hónapos a nagylány. El sem hiszem! 9 kilós kis pöntyögőgép. Állandóan csicsereg. Olyan édes! Amiket mond: dá-dá-dá-dá, baba, vou-vou (eközben édesen csücsőrít) és te-te-te-te. Ha az előbb felsorolt szókincséből mondunk valamit, utánozza. Néha szoktunk sikongó versenyt is rendezni. :) Ma kinövesztette az 5. fogát. A hegye már tegnap is kint volt, de a teljes áttörés ma történt.
 E jeles nap alkalmából megajándékoztuk egy gimnasztika labdával. Egy netes ismerős írta, hogy nekik sokat segített. Jól fejleszti az egyensúlyérzékét. Ők csinálták a TSMT-t (Tervezett Szenzomotoros Tréning) a Dévény mellett, és ott használnak mindenféle eszközt, köztük a labdát is. Kár, hogy itt nincs lehetőség erre a fejlesztésre, szimpatikusnak tűnik. A Dévény mellett biztos ez is dobna rajta. Jó, persze türelmes vagyok én próbálok lenni, de olyan rossz, hogy nem tudok minden lehetőséget megadni neki. Meg tudom, hogy a szomszéd "Karcsika" is csak 2 évesen kezdett menni, és professzor lett, de ettől a Cuki nem fog jobban fejlődni. Igen, pár napja megint kicsit rágörcsöltem a témára, de azóta már lehiggadtam. Sajnálom! Előfordul, de ezt szerintem csak az érti meg igazán, aki hasonló cipőben jár.
 Az ember talált egy oldalt, ahol vannak képek arról, hogy milyen eltéréseket rendbe hoztak DSGM-mel, úgyhogy nincs itt veszve semmi. Van ott egy kislány, akinek a tünetei teljesen a Tündüsre illettek, ugyanúgy nem tartotta ő sem a lábát, de 11 hónapnyi Dévény hatására felállt. Olyan szinten (is) káros a net, hogy sok helyen írják a szülők, hogy fúúú az én babám 3 kezelés után mászott, az 5. nél meg már szaladt. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy nincs két egyforma gyerek. Elhiszem én, hogy akiknél nincs akkora baj, vagy olyan helyre lokalizálódik, amit könnyebb rendbe hozni, ott pár kezelés is elég; csak bele kell nyugodni, hogy másnak nehezebb utat kell bejárni, és több időre van szükség.
 Remélem nem voltam túl negatív, egyáltalán nem vagyok elkeseredve, és tudom, hogy Ő is fog rohangálni, csak később. Addig meg kitartás kell, és pozitívan kell az egészhez állni. Néha egy kis hiszti meg belefér. :)



A díszvízcső
  Ma történt egy "csodálatos" dolog: elfagyott a vizünk, nem gyün a csapból. Mi belső házrészben lakunk, a külső és középső szomszéd nem lakik itt (ez olyan szempontból jó, hogy olyan mint egy különportás udvar), így viszont nem fűtik a lakásukat. A vízcső meg rajtuk keresztül jön. Néhány éve, mikor ugyancsak elfagyott a víz, anyósom le akart válni, de nem engedték. Így ott figyel a műanyag vízcső a konyha falában, és ahelyett, hogy vizet adna, csak díszeleg. Ma hajat akartam mosni...
  Kb. 10 éve van meg ez a ház. Eddig 2 telet töltöttem itt. És mindkét télen elfagyott a víz, máskor nem. Szerintem ez jelent valamit. El vagyok átkozva!!! Nem hiszek az ilyen dolgokban, de ez már tényleg nem lehet a véletlen műve.
 Ezzel az egésszel nem az a legfőbb bajom, hogy kútról kell hozni a vizet, hisz nagyon sok ember így nőtt fel, és volt, hogy vadkempingeltünk a Mátrában, és a hideg patakban "fürödtünk". De azt mi választottuk, most meg mások miatt lettünk kirekesztve napokig egy szolgáltatásból, aminek fontosságára csak akkor jön rá az ember, ha nincs. Amúgy vicces, ahogy reflexből nyitom a csapot, aztán meg bamba képpel nézek, hogy mi van, mire eszembe jut, hogy mi a helyzet. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...