lassandebiztosan

2014. január 17., péntek

Lehet, hogy bipoláris vagyok :(

Vagy csak labilis. Vagy hülye. Vagy unipoláris depressziós.Vagy nem tudom... A jókedvem tegnap olyan gyorsan elpárolgott, mint a kámfor és ez szerintem nem természetes. Vagy helyes. Áh, kész vagyok...
Kezdődött azzal, hogy ebéd előtt Fickó játékból, véletlenül megkarcolta a Cuki arcát, mire anyu (aki azért jött, hogy vigyázzon a lányra, míg mi oltásra visszük a Fickovicsot a férjemmel) elkezdett sipítozni, hogy szörnyűség, katasztrófa, jaj, Istenem, pedig esküszöm, hogy egy felszíni hámsérülés volt, nem is vérzett. Jó, piros volt, de egyáltalán nem olyan vészes, mint ahogy muter előadta. De ez még hagyján: lefertőtlenítette. Ezzel sem lenne baj, de ahogy csinálta, az gáz. Már rég sikerült bekennie, de ő azért 5-ször minimum újra kenegette, biztos ami biztos alapon... Egy auti arcát... Aki nem annyira szereti, ha buzerálják. Vinnyogott is rendesen, megkértem szépen anyut, hogy legyen szíves abbahagyni, mire már csak azért is tovább hergelte a leányzót... Már ekkor kettéállt a fülem, de ezt még tetőzte azzal, hogy megemlítette a hintát, amire belendült a Tündüs, és még a napirendi kártyák sem hatották meg. Úgyhogy birkózásos kézmosás és etetőszékbe való gyömöszölés következett, ami bevallom, lelkileg sokkal inkább lefáraszt, mint fizikailag (és már annyi ideje nem evett, hogy egyszerűen muszáj voltam táplálkozásra buzdítani). Ídösanyám eközben bevonult a szobába és könyvet olvasott, míg én próbáltam megebédeltetni nagy harcok árán (és figyelmen kívül hagyni az ordenáré üvöltéseit). És ebből is cseszettül elegem van, hogy mindig én vagyok a szigorú, szemét gecó. De közben tudom, hogy valószínűleg szüksége van erre is, mert ha mindenki ráhagyná, akkor nem tudom mi lenne. :/ De akkor is zavar és unom ezt a szerepet!!!!!!!!!

Majd az Ember is kissé flegma volt, valahogy most nem oly nagy köztünk az összhang. Van ez így... Én sem vagyok makulátlan, ezt egy percig sem állítom! Arról nem is beszélve, ha anyám és férjem egy légtérbe kerülnek, Isten irgalmazzon a többieknek. :/ Annyira idegesítőek, hogy az nem igaz!

Aztán elvittük Fickót a kövi oltásra. Csak "ügyesek" voltunk és nem néztük meg a rendelési időt, így túl hamar érkeztünk. Anyósomhoz beugrottunk, hogy ne a rendelő előtt dekkoljunk nyitásig. Férj kitalálta, hogy engedjük el az udvaron, belementem. Tetszett neki, de naná, hogy talált macskakulát, amit a szájába is vett. Nem örültem, de legalább szokom, mert állítólag nem vetik meg az ürüléket. :S :D

Kis idő múlva útra keltünk és szerencsére most a jófej doki volt, eddig mindkét alkalommal a kevésbé jófejhez kerültünk, aki egy kissé öntelt, szerintem gyönyörű, sármos pasinak képzeli magát (jó, nem rusnya, de nekem inkább a jófej, idősebb doki köllene, ha már választani kellene :D ) és ő jócskán érzékelteti a doktori mivoltát, azt a bizonyos felsőbbrendűséget és a kommunikáció sem annyira az erőssége. Akár emberorvos is lehetne... :P Míg a jófej doki egyáltalán nem ilyen. Olyan kisugárzása van, mint az imádnivaló új fogdokimnak; valahogy olyan megnyugtató, pozitív kisugárzásuk van, hogy fel tud szabadulni az ember náluk.
Nála nem is kellett Fickót kivenni a szállítóból, elég volt leemelni a tetejét, és már adta is az injekciót. Kérdeztem, hogy vajon mikor vihetjük végre sétálni, mire ő mondta, hogy már rég lehetett volna, miért nem vittük, szocializáció és miegymás ugye... Kérdezte, hogy ki javasolta a lakásfogságot, én meg elárultam, hogy hát a kedves kollégája. Nem ezt mondtam, hanem természetesen a böcsületes nevét, és hát ezek után sem értett egyet. Amúgy a neten is tök ellentmondásos véleményekkel találkoztam ezzel kapcsolatban... Kísértetiesen kezdenek hasonlítani az emberorvosokhoz, mert tapasztalataim szerint náluk is ahány, annyi különféle vélemény... De persze a döntést a "tudatlan" páciens vagy annak hozzátartozója esetleg gazdája hozza meg. :S Mindegy, gondoltam akkor rákérdezek a cicás témára is (a kevésbé cuki doki azt mondta, hogy ez a kutya meg fogja enni a fajtájából kifolyólag, amitől ott helyben beszartam majdnem, de komolyan!), de sajnos ezzel a kedves doktor úr is egyetértett. Én pedig ismét beszartam. :( Ugyanis nekem kurva sokat jelent a macskám, nem tudnék nélküle élni, ő az első gyermekem. Szóval azért bízom benne, hogy nagy-nagy odafigyeléssel és határozottsággal, következetes neveléssel rá tudjuk venni Fickót, hogy ne prédaként tekintsen már a Mókira. Remélem sikerül, mert ellenkező esetben nem tudom, mitévő legyek, de az biztos, hogy csalódott és veszettül szomorú lennék, ha bármelyikőjüktől is meg kellene válnom. :(

Sajnos a neten is utánanéztem, hogy mekkora kb. az esélye annak, hogy pajtik lesznek idővel. Háááát, gugli szerint sem sok. :S Olyanokat olvastam, hogy hűha. De szerencsére azért ott van a fejemben, hogy a leányzóról is mennyi félét állítottak, amiknek szerencsére a fele sem lett jellemző és igaz rá. Szóval most is abban bízom, hogy meg tudjuk hazudtolni 2 állatorvos és a wikipedia véleményét; és igenis vérengzés nélkül fognak egymás mellett élni. Már letettem arról, hogy együtt aludjanak, de a mostani célom az, hogy tiszteletben tartsák egymást. Gyúrunk is rá, ha a kutyi megkergetni szándékozik szegény cirmit, akkor közbeavatkozom és elmagyarázom neki, hogy csúnya dolog ilyesmit tenni. Szoktunk direkt találkozásokat, vagyis összezárásokat is létrehozni szigorú felügyelet mellett, és ilyenkor igyekszünk Fickónak már a macska láttán kialakult izgalmát is lecsökkenteni és megakadályozni abban, hogy kergesse vagy behatoljon a személyes terébe. Alakul-alakul, de még nem az igazi, DE AZ LESZ ÉS KÉSZ! :)

A szomorúságom másik oka pedig az, hogy az állatorvosnál beszédbe elegyedtünk egy gazdival, akinek a szaporítótól vásárolt kutyusa sajnos angolkóros, és ha nem sikerül kiegyenesíteni a mellső lábait, akkor el kell altatni. Pedig egy tündér-bűbáj, pihe-puha kiscsajról van szó, a fajtáját nem tudom (keverékmániás vagyok csak a tacskót tudom megkülönböztetni a Bernáthegyitől kábé :D ), de a népi köznyelvben valami "harci" eb lehet és cirmos volt a bundája. Egyem is meg, remélem sikerül meggyógyulnia! Annyira sajnáltam szegénykét, mert olyan könnyen elkerülhető lett volna az állapota, ha a szaporítója nem egy szarrágó. Ugyanis azért alakult ki csórénál ez, mert az anyukája teje nem volt elégséges 6 kölyöknek a silány koszt mellett és valószínűleg a vemhesség alatt sem kapott megfelelő táplálékot... És ami még a dolog pikantériája, hogy mindezt egy emberorovos (idegsebész) művelte, szóval nem azért nem táplálta megfelelően a tenyész ebét, mert nem volt rávalója, hanem azért, mert a szarát is megenné, ha nem lenne büdös!!! És ahogy hallottam róla, a szakmájában sem a legprofibb. :( Kapja be az ilyen!!!

Aztán, mivel a jóarc doki is megerősítette, hogy van rá esély, hogy nem lesz cimbi Fickó és Móki, így elkezdtem keresgélni videókat, hátha látok cuki ellenpéldákat, együttalvásokat, játszásokat. Ja, előtte néztem, hogy vajon miféle keverék lehet az ebünk, és nagy valószínűséggel sok Jagd terrier vér csörgedezik az ereiben vagy legalábbis eszméletlenül hasonlít rájuk... És ők valóban brutális kotorékebek hírében állnak, szóval az általánosítás szerint abszolút nem való macska mellé. :( De mivel utálom a megbélyegzést, általánosítást és egyébként is, a fajtajelleg sem szentírás, főleg, hogy Fickirij keverék, lehetnek egyéni különbözőségek is, így bízom abban, hogy ha haverok nem is, de békésen, biztonsággal egymás mellett élő házikedvencek azért lehetnek.
De sajnos a Youtube-on találtam egy olyan videót, amit nem linkelek és nem mondom el, hogy miről szól, de a lényeg, hogy brutális kegyetlenkedést lehet rajta látni, teljesen megviselt ez az állatkínzásos videó. :( Egy az egyben jelentettem is, állítólag 24 órán belül megvizsgálják a bejelentésemet és ha jogosnak ítélik a felháborodásom, akkor törlik is. Ha ez nem jogos, akkor semmi sem...

Hát így. De azért jó is van, ugyanis végre lehet sétáltatni!!! Persze a jófej doki is mondta, hogy még nem tudja teljesen garantálni, hogy nem kapja el a betegségeket, de ő a kockázat-előnyt mérlegelve úgy érzi, hogy fontosabb lenne neki a szocializáció. Olvastam Cesar Millan könyvében, hogy ő is így vélekedik. Mivel a doktor úr meggyőzött, így ma már sétált is az ebbentyű és a beszámoló alapján nagyon tetszett neki (naná, hogy én nem vettem részt az első sétában, Ember az esti cigizése alkalmával vitte le, míg én a gyerek esti rutinját míveltem... és okvetlenül is eszembe jutott, hogy bezzeg az az egyén marad le egy ilyen jeles eseményről, aki 200 kakából 199-et felszedett... Nah, mindegy, ha minden jól alakul, akkor bőven lesz még alkalmam sétáltatni, csak ez olyan hülyén jött ki.) De nagy vidámsággal tölt el, hogy immáron zöld jelzést kaptunk arra, hogy a tényleges szobatisztaság útjára lépjen Fickó. :)

25 megjegyzés:

  1. szia, nem csodálom egyáltalán, hogy ingadozik a kedved... hatalmas teher, és felelősség van rajtad, amivel nap mint nap meg kell kűzdened. Viszont azt is látom, hogy hatalmas erővel rendelkezel!

    Anyukád "ilyen fajta segítségét" egyáltalán nem értem, láthatná, hogy ezzel mennyire megnehezíti a dolgotokat, sajnálom.(((

    Valóban levihetted volna - nem sétáltatni, mert ez egész más téma - hozzátok kerülésekor 2-3 percre a kutyust csakis a pisilés és esetleges kaksi ürítésre. Ez úgy néz ki, hogy a fűre a lábad mellé letenni 2-3 percre óránként, és nem kutyák közé ameddig nincs meg minden oltása. Szóval ez lett volna a megoldás, csak kevesen hiszik el, hogy ezt lehet, és kell csinálni.
    A terrierhez kemény /nem durva!!!/, határozott, és következetes gazda, gazdák kellenek! Persze az egész családnak egyemberként kell viselkednie a kutyával szemben, nem szabad egyiknek sem a másik ellenében tenni, mert akkor ott minden elveszett a kutyával kapcsolatban. Tapasztalat, sok-sok tapasztalat mondatja ezt velem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszönöm, sokat jelent, hogy az írásaim alapján azért láttok bennem erőt, ezt már többen írtátok, és jól esik, mert sokszor az ellenkezőjét gondolom magamról. :(
      Nagyon fárasztó anyám van. Amúgy jóindulatú, jószándékú, de eszméletlenül idegesítő is...

      Szerencsére a kutyával férjem is keményen bánik, és kifejezetten következetes. Rá jobban hallgat, mint rám, így megkértem, ha a macskát piszkálja, mindenképp avatkozzon közbe. Amúgy okos kutya, szóval bízom benne, hogy megtanulja a dolgokat és leküzdi a vadászösztönét. Meg az is reményt ad, hogy azért nem fajtatiszta, szóval hátha a fajta vérengző tulajdonságát kordában tudjuk tartani.

      Törlés
  2. Átszerkesztetted a blogot? :-O
    Nekem annyira zavaró, nem tudom más hogy van vele.
    Két oldalt nagy csík, aztán az írásod olyan kis rövid sorokból áll és vagy 200 sor egy bejegyzésed. Előtte sokkal jobb volt. én gyorsan olvasok és pl. ezt nagyon zavaró olvasni hogy egy sorba csak pár szót raksz.
    Bocsánat az akadékoskodásért. :-)

    Szerintem egyre többször lesz az, hogy jól reagál a fejlesztésekre a kiscsaj. Oké, tudom, hogy nehéz vele, de akkor is nő, telik az idő, okosodik és lehet majd rájön, hogy ez akár jó buli is lehet! :-)

    Menjetek sétálni, amíg ilyen jó idő van. ( bár most esik :-/ ) Szerintem a kedved is icipicit jobb lesz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Őőőő, igen, átrendeztem, hogy átláthatóbb legyen. Mindenképp meg akarom tartani a két oldalsávot, és nekem is fura, hogy olyan rövidek a sorok. Ezen azért nem változtattam még, mert ha széthúzom, akkor a fejléckép nagyon hülyén néz ki, de majd hozzádobok egy képet és akkor megnövelem a szélességet.
      Ugyan, nehogy már bocsánatot kérj, inkább köszönöm, hogy szóltál, így majd nem fogom elhúzni, hogy rendesen megcsináljam. :)

      A hőmérséklet nagyon kellemes, de itt is nyálkás, borult idő van, de szerencsére nem esik, fel kellene emelnem a seggem és lemenni. Mindjárt erőt gyűjtök. :)

      Törlés
    2. Én köszönöm! :) És bátran szólj máskor is, ha van valami észrevételed, és ez a többiekre is vonatkozik! Így legalább belekerült a fejlécek közzé az egymás mellé pakolós egyik kedvenc képem. :)

      Törlés
  3. Ááá nem, bipolárban a sokkal jobban elkülöníthetőek a szakaszok. És mélyebbek az érzések is talán. (Úgy értem jobban pörög, mintállat. :) )
    Nem is ezt akarom ám, hanem a térded hogyléte felől érdeklődni. Javul már?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na én mindent csinálok, csak nem pörgök. :D Meg annyira mélyre sem zuhanok, szóval lehet, hogy csak simán zizi vagyok. :)
      Köszi, hogy érdeklődsz, 2 hét alatt eljutottam oda, hogy már nem fáj (a gyulladáscsökkentő sokat segített). De futni még nem merek, szerintem azért is ilyen kaki a kedvem, míg kocogtam, tök jó volt minden. Szóval, óvatosan, az általad javasolt edzésterv szerint fogom újrakezdeni 1-2 héten belül, mert ez nem állapot.

      Törlés
  4. Bipolaris zavar nem csak manias depresszio lehet.
    Ott van peldaul a ciklothimia, ami egx enyhe bipolaris zavar. Hullamzo kedelyallapot jellemzi, sokkal kevesbe kulonithetok el a szakaszok, mint a manias depresszio eseten, es sokkal enyhebbek is a hiper es depresszios szakaszok.
    Szerintem nezz utana, aztan ha magadra ismersz benne, lehet erdemes lenne konzultalni egy oevossal, mert ebbol terapiaval ki lehet jonni.
    Azert vagyok ilyen okos, mert nalam is ezt "diagnosztizaltak", es hetente eljartam pszichoterapiara, utana jobb lett.
    Bar mostansag neha megint ingadozik a kedelyallapotom, de jobb tudni, miert van es hogy kell kezelnem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd csak októberben van újra jelenésem a dilidokimnál, de "néha" azt érzem, hogy lehet, előbb is szükségem lenne egy találkára... De attól félek, ha őszinte lennék vele, akkor lecserélné a gyógyszerem, de közben meg azt nem szeretném, mer' ez jó, már semmi mellékhatása (vagy legalábbis nem érzem...), szóval félnék váltani. De lehet, hogy kellene. :( Itt felénk tb alapon csak a gyógyszerfelírás műkszik, terápiát pénz nélkül el lehet felejteni, pedig szerintem hasznos lenne, mert sejtem, hogy mik lehetnek a háttérben, de nem tudom hová tenni, feldolgozni, megfelelően kezelni. :/

      Törlés
    2. Igen, nekem is az volt a gondom, hogy hiába tudtam a probléma okát, nem tudtam feloldani magamban az általa okozott görcsöt. Az viszont meglep, hoyg terápia nincs tb alapon mindenhol, azt gondolná az ember, hogy erre is jogosult vagy, ha már fizeted a sz.ros biztosítást. :/
      Akkor viszont tényleg, amint jobb lesz a térded, kezdd el a finom kocogást, az is feldobja a hangulatot:) Addig meg kitartás!:)

      Törlés
    3. Mikor elkezdődött nálam ez a pánikos, depis izé, akkor még sokat fórumoztam, és sokan el sem akarták hinni, hogy nálunk csak pszichiáter van. Ami amúgy jó, mert nem vagyok rosszul, öngyi sem lettem, de gyógyszerfelírásnál többre ott nincs idő... Szóval azért félmegoldás. De a seminál jobb.
      Köszönöm, igyekszem nem nagyon befordulni, de ez a rusnya idő és a futásmegvonás kicsinált, várom, hogy újra mehessek. Lehet, a kutyával fogok majd futni. :)

      Törlés
  5. na most szuper a sablon, úgy értem, h visszakerültek jobbra a bloglinkek. elég zavaró volt, h bal oldalon kellett nézelődnöm, mindig összekeveredtem. de így most szuper :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a visszajelzést, rád is vonatkozik, hogy ha valami nem tetszik vagy zavaró, nehezen olvasható vagy bármiféle észrevételed van, akkor nyugodtan szólj! :)

      Törlés
  6. A kutya még kicsi futni egy éves koráig legalább. A sétának örülök, hogy a doki is mondta és akkor add neki az immunovetet mindenképp, mert a mostani szottyos idő nagyon kedvez a vírusoknak. A térdedre vegyél térdbandázst, sosem gondoltam volna, hogy jók valamire ezek a cuccok, de nekem nagyon bejött és azzal tornázok:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1 éves koráig nem lehet vele futni??? De itthon is szokott, mikor dobálom neki a játékot. És nem valami nagy futásra gondoltam (nem is bírok a gyatra térdeimmel), hanem szépen, fokozatosan, pár perc futás pár perc séta, van egy amatőröknek összeállított edzésterv, az alapján csinálnánk. Mert energiája annyi van, hogy ihaj.
      Férjemnek van ilyen térdszorítója, az azért nem olyan, gondolom, mint a bandázs, de egy kicsit azért fogja a térdem.

      Törlés
  7. (Fogalmam nincs, hogy keveredtem a blogodhoz – de vannak jó véletlenek.)
    A kutya-üggyel kapcsolatban (mint volt kutyás-macskás) azt tudnám tanácsolni, hogy amennyiben valamiképp bele tudod szorítani az idődbe, mindkét állattal egyszerre foglalkozz néha ! Úgy értem, ülj le közéjük, vedd az öledbe őket, egyik kezed az egyiket, a másik a másikat simogassa és beszélj hozzájuk. Mindkettő roppant intelligens, ha elég hihetően csinálod, meg fogják érteni, hogy békét akarsz közöttük. Amúgy meg, ha valamelyik agresszív lenne a másikkal, azonnal rendre kell őket utasítani, „Nem szabad ! Szégyelld magad!” Mint minden sikerhez ehhez is idő, türelem és kitartás kell. Remélem/kívánom, légy sikeres az összeszoktatásban (is).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ránéztem a profilodra és nagyon tetszik a kálvária gyűjtemény és láttam, hogy a mi városunk kálváriája még piros. Ha bejutok, lefotózom és elküldöm. (nem tudom, hogy zárva van -e, remélem, hogy nem!)
      Köszi a tanácsot kutya-macska barátság ügyben! Fickót folyamatosan okítom, hogy nem kergetjük a cicát, nem idegesítjük a cicát, és ha elcsípek egy kergetést, akkor félbeszakítom és arra is igyekszem rávenni, hogy izgalmi állapotba se kerüljön a macska láttán. Nem tudom, hogy vajon játék -e vagy vadászösztön -e az a fura nézés és megmerevedés, amit Móki láttán előad, de kifejezett agressziót nem véltem felfedezni Fickót illetőleg, a farka is jár, miközben szimatolni próbálja, Móki viszont pofozza. Nem egyszerű, de bizakodó vagyok. És ha nem vagyunk itthon, akkor a kutyuli be van zárva a konyhába, nehogy véletlenül is bármi baleset legyen. (olyanra gondolok, hogy a macska karma beakadna valahová menekülés közben, és nem is szeretném elképzelni sem, hogy mi alakulhatna ki egy ilyen szituból, de inkább megelőzöm a bajt, biztos ami biztos alapon)

      Törlés
    2. Nahát, tartogat az élet meglepetéseket ! Nagyon köszönöm, a kálvária-ügyben tett kedves ajánlatodat, boldog örömmel fogadom!
      Az állatok ügyében pedig további szerető türelmet kívánok. Mindenféle szeretet ellenére azért szabad a kutyát "megdorgálni" is. (A macskával nehezebb a helyzet, mert míg a kutya ember-módra okos, a macska kicsit más, ő olyan vadállat-féle.) Egyre kell figyelni: ők a hosszas lelkizést nem értik, 1-2 szavas és főként hangsúlyos kifejezésekkel kell őket megtanítani a szabad/nem szabad fogalmára.Sikerülni fog !

      Törlés
    3. Még nem sikerült kiderítenem, hogy vajon nyitva van -e, pedig rajta vagyok. Ha zárva lesz, ünnepekkor biztos be lehet jutni. Vagy bemászok...
      Nagyon bízom benne, hogy sikerül rávenni őket, hogy megférjenek egymás mellett. A kutya ülni és feküdni már tud, hátha a macska érzékenysége is enyhülni fog.

      Törlés
  8. a kommenteket még nem olvastam el, csak szeretnélek megnyugtatni, hogy de bizony mindenféle kutyát rá lehet nevelni, hogy legalábbis békén hagyja a macskát, meg egyéb állatokat.
    Úgy emlékszem, írtam, hogy az egyik elhunyt barátnőm kutyusa ideiglenes befogadóhoz került.
    Nos ott az első este kinyuvasztott egyet a mentett macskák közül, de azóta nem, sőt, együtt alszik velük, pedig folyamatosan az orra előtt vannak, játszanak vele, stb. És ő egy szálkás szőrű tacsi keverék, az is kifejezetten kotorék eb. És az előző helyén nem volt előtte megállása a macskáknak.

    Az én személyes tapasztalatom s az, hogy ha puszipajtások, együttalvós cimbik nem is lesznek, korrekt viszony azért kialakítható.

    VálaszTörlés
  9. Közben még eszembe jutott (egy kommentet már küldtem, nem tudom, hová lett, nem látszik a jelzés, hogy moderációra vár), hogy egyrészt a futó macska kiváltja a vadászösztönt, de ez nem gonoszság!
    Másrészt a kutya játékra hívó gesztusait (lekuporodó elülső rész, égnek álló, csóvált farok, vakkantgtás) a cica támadásnak veszi, mert más a testbeszédük.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, írtál a macska gyilkosságról, jaj, remélem Móki nem jár így. Ma szerintem rosszul lépet futás közben (Fickó kergette), és nyervogott egy nagyot, kicsit sántított is (egyszer kiugrott a másodikról és olyan nyomin esett, hogy eltört a lába... a doki meg is jegyezte, hogy magasabbról kiugrott macskáknak semmi bajuk, de neki a hátsó lába eltört, jah, és a farka is törött, lehet, ezért esett szerencsétlenül, de az már akkor olyan volt, mikor idekerült, szerintem becsukhatták, szegénynek majdnem derékszögben áll o.O). Pont az ilyenek miatt biztonsági szempontból, ha nem vagyunk itthon, akkor biztos, hogy külön lesznek zárva. De reményt ad, hogy egy ilyen nyitás ellenére a tacsi keverék is meg tudta szokni a macskákat! :)

      Igen, van moderálás, csak ha jól emlékszem gyorsan eltűnik a kiírás.
      És ez a futásra kiváltott vadászösztön idővel kioltódik? Bízom benne, hogy ha eltelik egy kis idő és mindig mondom neki, ha látom a hajkurászást, hogy nem szabad, akkor rá kell, hogy jöjjön, hogy nem tetszik ez a viselkedése. A szobába pisilésről-kakilásról is úgy szoktattam le, hogy mondtam neki, hogy butaságot művelt, ha kint végezte a dolgát, akkor meg megdicsértem. Szóval, hátha most is így lesz.

      Törlés
    2. Biztosan így lesz, mert idővel megtanulja, hogy az ösztöneit nem követheti.

      Csak persze ehhez foglalkozni kell vele és határozottnak, következetesnek lenni.
      Pont azért írtam meg most ismét, mert a tacsi is vadászkutya és elégé önfejű is tud lenni. Nevetni fogsz, de engem állított már meg őrjöngő tacskó az utcán, holott többnyire simán elmegyek a kint (gazda nélkül...) járó rotik, kuvaszok mellett is, azaz tutira nem ingerlem a félelmemmel a kutyákat (mivel nem is félek tőlük).
      Szerintem jól csinálod, és idővel a macska is rájön, hogy nem bántja a kutya.
      Az jó, hogy amikor nincs otthon senki, vagy bármi okból nem tudsz figyelni rájuk, akkor külön vannak zárva.

      Az első 1-2 év a meghatározó, utána már kezd kissé higgadtabb lenni a legtöbb kutya különösebb nevelés nélkül is (mmint az alapokon túl nem kell vegzálni őket). Nagyon jó lenne, ha a kislányod ki tudna jönni kicsit a saját kis világából és tényleg játszana a kutyával, pl. labdadobálóst, kötélhúzóst, az sok energiát lekötne :-)

      Törlés
    3. Egyre ügyesebb Fickó. :) Egyszerre etetem őket ( a macska magaslaton), és ma be volt csukva a konyhaajtó, és ott várták a bebocsájtást, és nem bántotta, nem kergette. Ha mondom neki, hogy marad, akkor néha már a kergetésekről is le tudom beszélni. Bízom Fickóban, menni fog ez! :) A leányzóra már nagyon jó hatással van, és még rengeteg lehetőség van előttünk, ahogy mindketten egyre nagyobbak lesznek, még több dolgot elő fog csalogatni Ficak a Tündüsből. :)

      Törlés