lassandebiztosan

2013. augusztus 30., péntek

Roppant izgalmas videók!

 Hozok két veszettül izgalmas és megható videót. :D Jóóó, csak vicceltem. Mondjuk annyira nem vicces, de sokszor érzem, hogy muszáj elpoénkodni ezt-azt. Van egy házi poénunk is (Móni, ezt a kőműveses után szabadon :D ), remélem nem sértek meg vele egyetlen István nevű autizmussal élő embert sem. Szóval, néha így szoktuk becézni egyszem gyermekünket: ateista autista Pista.  (Nincs megkeresztelve, sok autisztikus megnyilvánulása van -erről tanúskodnak szerintem a vidik- a Pista meg csak azért, mert jól hangzik.)

 A két videó szerintem egész jól bemutatja a repetitív viselkedést, de biztos ilyeneket is csinálnak a tipikusan fejlődő gyerekek is... :P Sokszor csinál hasonlókat, és ilyenkor olyan, mintha elmenne valahová. Nehéz kizökkenteni ezekből. :/ 

  



7 megjegyzés:

  1. Haláli jófejek vagytok! :-) A humor és az önirónia nekem is sokszor segít az egyes szituációkban.
    A becenév és a videó is jól sikerült. :-)

    Viccet félretéve, most már értem, hogy mit jelent az a repetitív viselkedés.
    Egyébként nagyon ügyesen számol.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! :)
      Azóta már angolul is számol 7-ig... Igen, olyan ez a repetitív dolog, mintha fennakadna nála a lemez. o.O

      Törlés
  2. Hihetetlen jók ezek a videók! Pont Hanni viselkedésének a lényege látszik.
    Amúgy én pontosan ugyanilyen panelben nőttem fel, ugyanígy a negyediken, kétszobásban ;-). Hirtelen, mikor megláttam a korlátot a tetőre vezető létrával, azt hittem, nálunk van :-).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úristen, köszönöm, nagyon örülök, hogy szakemberként ezt írtad, mert a videók célja az is, hogy ha majd komolyabban vizsgálják, és esetleg nyitottak rá, akkor szívesen megmutatom nekik. (Persze homályosítás nélkül :D ) Hallottam, hogy pár helyen belepillantanak az ilyen házi vidikbe is, mert akárhogy is befektetés meg minden, nem tudják 100%-osan ugyanazokat a körülményeket megteremteni, mint otthon, szóval hátha hasznosak lesznek még valamikor.
      Nem mondod?! :D Én is panelban nőttem fel, de a liftes 10 emeletesben (19 évet). Aztán 1 évet éltünk anyósomnál házrészben, majd 5 évet társasházban, végül tavaly ősszel vettük birtokba ezt. Szóval én tősgyökeres panellakó vagyok. :D (Tanyába akartam menni, de kocsi nélkül gyerekkel inkább nem...) Azért ez az 5 emeletes panel nekem sokkal jobban tetszik, mint a 10-es. (Ott sokkal nagyobb volt a zaj, liftajtó csapkodások, régebben szemétledobó zajai, sokkal több a mozgás is.) Ha lenne erkély, akkor egy árva szavam sem lehetne. :)

      Törlés
    2. Általában szívesen megnézik az otthonról hozott dokumentációt. Pont azért, mert ismeretlen helyen/helyzetben a gyerekek sokszor semmit nem csinálnak. Ezért szoktam én sokszor olvasni (és írni is) a zárójelentésekben, szakvéleményekben, hogy "a szülő elmondása szerint", mert az adott vizsgálati szituációban konkrétan semmire nem lehet rávenni a gyereket. Ha mentek a Vadaskertbe vagy valahová, nyugodtan vidd csak magaddal a "home videókat", biztos megnézik.

      Törlés
  3. Hahaha. :D Neked legalább szerencséd van, mert igen csekély a valószínűsége, hogy idetéved egy autista István, aki ráadásul ateista is. Vagy a felesége. :D
    Különben tényleg jól elkapott videók, de abban is igazad van, hogy egy csomó normál gyerek csinálhat olyat, amire mi már azt mondjuk úú, ez biztos gáz!(Mondjuk Péterem pl. echolál néha. De nem kizárólag, és érti a beszédet és válaszol is általában, és nem is feltűnő. De ott motoszkál azért bennem, hogy "he, ne echoláljá' már!" :D Közben meg valószínű, hogy pusztán ez egy fázisa a beszédfejlődésnek. )
    Ja, és nem, nem kérdőjelezem meg Hancsesz repetitív viselkedését, ezt csak úgy elmesélgettem. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Igen, a mi poénunk kockázata a nagyközönség megbotránkoztatására jóval kevesebb, mint a tiétek. ;) Amúgy én nem kaptam fel rajta a vizet, pedig nincs diplomám, még szakmám sem, csak egy érettségim, mikor férjemet megismertem, akkor nyócáltalánosa volt (azóta leérettségizett estin)de értettem, hogy mire gondolsz.
      Férjem keresztapja meg most artistának nevezi az állapotát. :D (hasonlóan "őrült" ember, mint mi, kár, hogy ritkán találkozunk velük, jófejek)
      Igen, elég nehéz szerintem megtalálni, hogy vajon mi a "normális" és mi nem. Szerintem a csodabogarantyúk legtöbb dolga hasonló, mint a simáké, csak a ráfordított idő és a gyakoriság eltérő.

      Törlés