Egy dologban viszont 100%-ig biztos vagyok: így nem fog működni, egyszerűen nem megy így tovább, mert akkor inkább az örök vadászmezőkre távozást választom, hogy ne zavarjak senkit... Se rövid, se hosszútávon nem működőképes már ez ebben a formában. Bárcsak tudnám a megoldást!!! :( Azt az utat, ami mindegyik fél számára a legkevesebb áldozattal, fájdalommal járna...
Abban azért bízom (bár lehet, ismét naiv vagyok), hogy felnőttek módjára sikerül megoldanunk ezt az egészet...
Várandós voltam, mikor ez a feldolgozás sláger volt és már akkor elgondolkodtatott, most meg pláne... A zene is tetszik, na de a klip az egyszerűen zseniális. 1:56-től bőgni tudnék... :((((
Egyébként meg egy tök vidám bejegyzést terveztem írni (egészen addig, míg össze nem szólalkoztunk emberrel...) arról, hogy menyire jó volt, hogy "gyerekmentesültünk" jó pár óráig. Majd erről is be fogok számolni, de most a "kissé" ingatag lelkiállapotom nem teszi ezt lehetővé... :( Meg g*ci álmos is vagyok...
