Úgy érzem magam, mint egy ketrecéből szabadult vad. :) Nem vagyok egy munkamán, és épp ezért is furcsa, hogy ennyire élvezem. Biztos, hogy a majd 3,5 év itthonlét miatt is érzem faszának. Az első héten még tök görcsös voltam, szanaszét izgultam magam, de már kezd enyhülni a szorongásom. Szeretném jól végezni a munkám, remélem sikerül. És ha karriert nem is építek/építhetek itt, azért abban reménykedem, hogy hosszútávon is alkalmazni fognak. Mondjuk, ha kirúgnak (azért fosok ettől ennyire, mert sajnos itt is nagy leépítések voltak...), akkor tuti, hogy megmozgatok minden követ és ismeretséget, hogy valahová elhelyezkedjek, mert jó hatással van a lelkivilágomra, önbecsülésemre, és azért nem mellékesen a pénztárcánkra is... :)
2014. június 5., csütörtök
Meló
Röviden: qrva jóóó! :) Lehet, hogy pár hét/hónap/év múlva már nem így nyilatkoznék a jelenlegi munkakörömről, de ahogy kezdem megtanulni, begyakorolni a folyamatokat és ezáltal egyre magabiztosabbá válni benne, kezd tetszeni. Jó, oké, monoton, meg azért felelősség is van (elbaszás esetén jegyzőkönyv és miegymás...) és vannak érdekességek, de hát hol nincs?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
ShareThis
Hajrá! :-)
VálaszTörlésÖrülök, hogy jót tesz! :-)
Én úgy megértelek. Én is szarrá fogom magam izgulni. Hetekig agonizálni fogok... aztán belatom, hogy milyrn kva jó a meló.
A megszokott dolog/élethelyzet egy kis idő után unalmas. Az újat meg nehéz (egy kis idő) megszokni. :-)
Hajrá meló! :)
VálaszTörlésAzért ahogy egyre régebb óta ismerlek így neten keresztül, azt veszem észre, hogy elég sok mindenben hasonlítunk. És szerintem ezért sem sértődtem be a kisebb nézeteltérésünkön. ;)
VálaszTörlésIgen, egyetértek, meg főleg nálam az is volt a baj, hogy nagyon nem így terveztem ezt az egész anyaságot, itthonlevést; bevallom, csalódásnak is éltem meg a gyest... Egyáltalán nem teljesedtem ki, csomó energiát fektettünk a csajsziba, és hát azért még így is jócskán le van maradva. És ez emésztett itthon, mindig látni reggeltől estig, hogy csomószor nem tudtam kizökkenteni az elvonulásából, így viszont, hogy kiszabadultam, érzem, hogy türelmesebb is vagyok a Cukival, többet mosolygom, stb. :)
:)
VálaszTörlés