Úgy érzem magam, mint egy ketrecéből szabadult vad. :) Nem vagyok egy munkamán, és épp ezért is furcsa, hogy ennyire élvezem. Biztos, hogy a majd 3,5 év itthonlét miatt is érzem faszának. Az első héten még tök görcsös voltam, szanaszét izgultam magam, de már kezd enyhülni a szorongásom. Szeretném jól végezni a munkám, remélem sikerül. És ha karriert nem is építek/építhetek itt, azért abban reménykedem, hogy hosszútávon is alkalmazni fognak. Mondjuk, ha kirúgnak (azért fosok ettől ennyire, mert sajnos itt is nagy leépítések voltak...), akkor tuti, hogy megmozgatok minden követ és ismeretséget, hogy valahová elhelyezkedjek, mert jó hatással van a lelkivilágomra, önbecsülésemre, és azért nem mellékesen a pénztárcánkra is... :)