2012. december 30., vasárnap

Karácsony és apa

 Hanna teljesen természetesnek vette, hogy az apja beállított egy fával 24-én, skandálta is bőszen, hogy faaa. :) Mikor délután aludt, feldíszítettük.
 Miután felkelt a nallány, behívtuk, hogy nézze meg. Jött is, rámosolygott, és kb. ennyi volt a reakciója. :) Aztán becsempésztük az ajándékokat. Nem értette, hogy miért kell kibontani, mikor letéptünk egy adag csomagolót, minden áron vissza akarta helyezni. o.O Miután rájött, hogy ez nem fog menni, a letépett darabbal ment fel-le, és közben bele szeretett volna gyömöszölni dolgokat. Vagy pl. az egyik csomagot inkább széknek használta. :) Kicsit nehéz volt rávenni, hogy ugyan nézze már meg, hogy mit hozott a Jézuska, de végül azért csak sikerült. Tetszett neki a sütifaló bödön, és a 100 labdás sátor is. Én is befeküdtem a sátorba, és nagyon jól masszíroznak ezek a kis golyók. :) Csak elég kevésnek hat a 100, ami valójában 92 db.  Majd ha látok kicsi pénzért, még veszek, de így is jó.
 A robotlány, amit varrtam neki, nem igazán hatotta meg, de benne volt a pakliban. Rengeteg ideig csináltam, bíztam benne, hogy elnyeri a tetszését, de ezzel várnom kellett egy napot, 25-én már megszeretgette. :)


Bontás helyett inkább rámászott, ráült, legurult, majd mindezt újra, és újra...


A robotlány. Az ötlet a Pinterest-ről van.




 December 27-én először mondta, hogy apa. Épp haza fele jöttünk a sógoréktól, mikor is mondta. :) Ilyenkor, ha új szó van, mindig azt hisszük férjemmel, hogy rosszul hallunk és érdekes arcot vágva egymásra bámulva kérdezzük, hogy: -Szerinted is? Biztos azt mondta? :) Tegnap meg már azt is mondta, hogy apu. És még jókor is használta. ( Ha kérdezzük, hogy hol van anyu, hol van apu, hol van Hanna baba, általában csak ritkán talál be.) Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vagyok féltékeny. Há' már hogy a fenébe ne lennék, mikor mondja hogy pl kikapcs, de azt, hogy anyu, semmi pénzért nem hajlandó a kis büdöse. :D Na majd annak is eljön az ideje, és ő valódi kis apa szíve, szóval elnézem nekik.
  Tegnap olyat is csinált, hogy a Gyerekdalok és mondókákból az A part alatt szavainak a többségének az első szótagját mondta. Ezt jól meg aszondtam, de valami ilyesmi hagyta el a szájacskáját: "Paa, aaa,há vaaa kaaaa, há vaaa kaaaa... Bó, úúúú, bóó úúú, hááá..." Hihetetlenül elkezdett fejlődni a pöntyögője. Tuti, hogy ehhez a heti 5-szöri torna is hozzájárult, mert azóta mintha kicserélték volna. Na ezek azért nem semmik. Szerencsére a kisasszonynak nagyon tetszik, hogy lóbálva, pörgetve, hintáztatva van kb fél órát, de mi sokszor majd megszakadunk. :D És az a jó, hogy eközben még énekelni, és számolni is kell úgy, hogy levegőt alig kapok. Ennél már csak az a viccesebb, ha röhögtet az ember, és úgy már végképp nem bírom lóbálni a tüncit, aki csak értetlenül pislog ilyenkor. :) A tornáról jut eszembe, hogy a számok kezdő hangját vagy szótagját is mondja.

2 megjegyzés:

  1. Szia.
    A napokban találtam rá a blogodra és olvastam végig . Először is, nagyon édes a lányod és nagyon szépséges. Másodszor fejet hajtok előttetek. De nem ömlengeni szeretnék, csak a tiszteletemet akartam kifejezni feléd/felétek, meg egy nagyon apró kis "segítséget" felajánlani. A fenti posztban olvastam, hogy szeretnél még a sátorhoz labdákat. Az én gyerekeim kaptak egy 50 db-os csomagot karácsonyra, de egyáltalán nem használják (csak áll a polcon a tasakban), ezt szeretném odaajándékozni a kislányodnak, ha elfogadjátok. Az e-mail címem: dradrienn@gmail.com, ide megírhatnád a postacímet, ahova küldhetem. Tényleg ne vedd tolakodásnak, csak meghatott Hanna története.
    Üdv. Adrienn

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Köszönöm, hogy időt szakítottál ránk. Ez nagyon sokat jelent számomra! Köszi, szerintem is egy édipofi. :)
      Annyira zavarban vagyok, mikor általam nem ismert emberek segítenek, miközben a való életben arra sem méltatnak, hogy meghallgassanak... Persze, nem azt mondom ezzel, hogy az összes ismerősöm és rokonom gonosz, és panaszkodni sem akarok, biztos a hús-vér világban másabb, talán nehezebb a számukra elfogadni, hogy igen is vannak "ilyen" gyerekek is, és talán ezért lettek távolságtartóbbak, de az tényleg sok erőt ad, hogy legalább a virtuális világban értik páran, hogy miről is írok. :)
      Abszolút nem veszem tolakodásnak, sőt, előre is köszönöm, nagyon kedves dolognak tartom!

      Törlés

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...