2012. október 13., szombat

Hallásvizsgálat

 Csütörtökön mentünk fülészetre. Én már előtte olyan ideges voltam, hogy a gyomrom görcsben volt. Bevallom, féltem, hogy nem találnak semmit, és akkor csak egy kijelölt út maradt volna a számunkra. Most ez biztos hülyén hangzik, hogy abban reménykedtem, hogy rossz legyen a hallása, de így volt. Ez sem jó dolog, de szerintem egy hallássérült könnyeben be tud illeszkedni a társadalomba, mint egy autista, és az önálló életre való esélye is sokkal nagyobb.
 Azért is voltam ideges, mert azon a folyosón van a fül-orr-gégészet, ahonnan a szülés napján elszállítottak, és nagyon utálok oda visszamenni... A szemészet is ott van, és a látásával is vannak gondok, így szembe kell nézni a rossz emlékekkel, és menni. Amúgy minél többször térek oda vissza, annál kevésbé visel meg, szóval akár terápiának is megteszi. :)

 A vizsgálaton először tapsoltak, ajtót csapkodtak, de kislányom nem igazán reagált. Majd a doktornő belekukucskált a fülébe. Ezt követte egy dobüregi nyomásmérés (tympanometria), aminek nem lett jó az eredménye. Egy normál görbe úgy néz ki, hogy a nullánál van egy meredek kiugrás, leányzómé viszont a negatív tartományba tolódik el, és kiugrásról közel sem beszélhetünk.

Jobb fül

Bal fül

Nem nagyon hasonlít a lányomé a zöld görbéhez... (kép forrása:http://www.hutch73.org.uk/audiology/main.html)

 A következő kör az lesz, hogy el kell mennünk Szegedre, és ott altatásban (inkább bódításban) megnézik még alaposabban a hallását. November elejére kaptunk is időpontot. Várom már nagyon, hogy tisztábban lássunk, és hogy meg tudjuk tenni a szükséges lépéseket annak  érdekében, hogy felzárkózzon.

 Megmondom őszintén, hogy megnyugodtam, hogy nem azt mondták, hogy tökéletes a hallása. Persze, ha az derülne ki, hogy autista, azzal is meg kellene birkóznunk, de úgy érzem könnyebben tudnánk azt feldolgozni, hogy rossz a hallása, és ha tényleg "csak" ez a gond, akkor a hallás rendezésével nagyon gyors fejlődés lenne várható.
 Egyébként olvastam is, hogy a rossz hallás okozhat autisztikus tüneteket. És ha így jobban belegondolok, kislányom azokat az utasításokat hajtja csak végre, amikben van jel, mint pl. pápá, tapsi, a nem (itt gondolom a fejrázással köti össze), vagy az add odánál, ha nem nyújtjuk a tenyerünket nem reagál, viszont, ha igen, egyből adja a nála lévő dolgot.
 Kicsit bűntudatom is van, mert lehet, hogy hamarabb is észre vehettük volna, de eddig úgy tűnt, hogy nincs gond a hallásával. Ha bekapcsoljuk a tv-t, a másik szobából is meghallja a sercegést, még be sem kapcsolt, de már megy elé.

4 megjegyzés:

  1. Megértem, hogy jobban "örülnél", ha hallássérült lenne a Kislányod. Valóban könnyebben tudna beilleszkedni a társadalomba. Tesóm 12 éves öccse is hallássérült + én gyógypedagógián hallássérült szakot hallgattam (bár félbe hagytam), szívesen segítek, vagy utána járok valaminek, ha tudok és szükséged lenne rá. Remélem minden rendben lesz, és egy teljesen makk egészséges Lányod van, aki tényleg csak örökölte az apukájától, meg mamájától, hogy kevésbé mutatja ki az érzelmeit. Sok-sok drukk megy!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, nagyon aranyos vagy, szerintem fogok majd élni a lehetőséggel! :)
      Puszi!

      Törlés
  2. Itt egy hallássérült jelentkezik .-))

    Most kezdtem csak olvasni a blogodat, még nem tudom, végül valóban ez lesz-e a problémák gyökere.
    Minden esetre, a hallássérülés okoz ugyan nehézségeket a beilleszkedésben, de korántsem leküzdhetetlen akadály.

    Én magam jórészt szájról olvasok, a sérülésem veleszületett, de legalábbis csecsemőkortól fennáll (két opció is van, hogy mi okozta), bár most már a korral is fokozódik.

    A nagyfokú sérülés sem akadályozott meg a beilleszkedésben, mindig is normál iskolákba jártam (felsőfokú végzettségem van), annyi volt a kedvezés, hogy mindig az első padban ültem, és az órákon szabad volt fordulni a tanár után (közel 50 éve kezdtem iskolába járni, akkor még kizárólag frontális oktatás folyt, és a gyerekeknek, ha épp nem dolgoztak valami feladaton, leginkább karba vagy hátra tett kézzel kellett (volna) ülni, nem pedig forgolódni a padban).

    A hangzó beszédemen érződik a sérülés, de azért általában nem vészes a helyzet.
    Egyelőre ennyi :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdv itt nálam! :) Köszönöm, hogy írtál, jó volt olvasni, hogy sikerült beilleszkedni, és hogy az iskolában is megengedték, hogy fordulj. (Valami még nekem is rémlik talán elsőből, akkor még köpeny is volt, és nekünk is hátra kellett tenni a kezünket. Kemény volt. :O Aztán már nem volt kötelező a köpeny, és a szabályok is lazábbak lettek.)

      Törlés

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...