2012. szeptember 1., szombat

Amit már régóta vártunk...

...az ma megtörtént. :))) Előjele már tegnap is volt, mert nagyon szerette volna megkaparintani a leányzó a fényképezőt, és elfeledkezett magáról, és sok lépést tett a hőn áhított tárgy felé.

Ma viszont teljesen önállóan, önszántából, mindenféle külső motiválás nélkül elindult. :) Közben nagyon örült magának, olyan kis büszke volt, és van is mire. Mi meg nem győztünk gyönyörködni benne, alig akartam lerakni aludni, szívesen néztem volna még órákig.
Két kapaszkodó közt már eddig is megtett 4-5 lépést, de ami nagy szenzáció és újdonság az az, hogy elkezdett a "semmibe" tipegni, mindenféle közeli fogózkodó kiszemelése nélkül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...