2012. szeptember 27., csütörtök

Gombból elefántot

Olyan izgatott vagyok a költözés miatt, nagyon várom már! :) Azért is, mert most végre tervezgethetem a gyerekszobát, mert ez eddig kimaradt. Mikor Cukit vártuk, egy kis önkormányzati, 1 szobás lakásban éltünk, a szobai dekorációval nem is foglalkoztam, hisz tudtam, hogy onnan nemsokára mennünk kell, mert lejáró félben volt az 5 év, ennyit lehetett ott lakni. Majd ide jöttünk, és sejtettem és reménykedtem benne, hogy nem ez lesz sokáig az otthonunk. Így itt sem vetettem bele nagyon magam a szoba díszítgetésébe, csak a szekrénysorra ragasztottam roppant kreatív módon matricákat. :D

Most viszont rengetegszer agyalok azon, hogy mit, hogy, milyen színűre csináljunk, mikkel tegyük barátságossá, stb. A szoba színe egyelőre olyan, hogy a két szembe fal sötét narancs, míg a másik, a két nagyobb fal világos narancssárga. Szívem szerint nem ezt a színt választottam volna, de mivel szép állapotú a festés, pocsékolás lenne szerintem egyből átfesteni, így majd csak tavasszal, vagy pár év múlva lesz átmázolva valami igazán habos-babos-csajos színűre. Az is emellett a lakás mellet szólt, hogy nem tapétás. Tapétázni ugyanis nem tudok, nagyon precíz, idegesítőnek tűnő munka, így kedvem sincs kipróbálni. Festeni viszont imádok! :)
A nagy tervezgetés folyamán nézegetek különféle kreatív oldalakat, ötleteket gyűjtök, mert nekem az kevés van. Találtam is itt egy viszonylag könnyen elkészíthető kis képet, ami gombokból áll, és rohadt cuki:

A recept:
Az eredetiben valami vászon szerűt használnak. Na olyanom nekem nincs, és nem is akartam nagyon belekölteni, így helyette egy cipődobozt használtam. Felrajzoltam az elefánit, és szürke temperával kifestettem.


Majd elkezdtem ragasztópisztollyal rögzíteni a gombokat. Életemben először használtam ilyen szerkentyűt, és elnyerte a tetszésemet. Könnyű vele bánni, hamar szárad. A beüzemelésnél akadtak gondjaim, ugyanis rövid volt a ragasztó rúd, és kétségbeestem, hogy most ugyan mit csináljak, vajon rosszat adtak hozzá, vagy mi? Kis idő elteltével roppant találékonyságomnak hála rájöttem, hogy ha belégyugok még egyet, akkor már tudom használni. o.O Lehet, hogy nem az eszemért vettek el (és nem is a főző tudományomért, de arról majd inkább máskor, lenne mit mesélnem... :P).




Arra azért érdemes figyelni, hogy a ragasztópisztoly bizony meleg, sőt inkább forró ragasztót ont magából, és a gomblyukakon rendszerint kiszivárog. Én meg ezt rendszerint elfelejtettem, és csomószor megsütöttem magam. :S




Elég gyorsan lehet vele haladni, mikor nekiálltam, azt hittem, sokkal több időm rámegy, de nem így lett. A szürke gombokból majdnem kifogytam, de szerencsém volt, mert nemrég vettem 100 Ft-ért szürke körömlakkot, amivel gyártottam még pár darabot. Nem hinném, hogy sokszor fogom szürkére lakkozni a körmöm, de 100 Ft-ért egyszerűen nem hagyhattam ott! :D



Még annyit fogok csinálni vele, hogy rakok rá egy akasztót, meg folpack segítségével garantálom, hogy ha véletlen egy gombocska megadná magát, ne a földre pottyanjon, ahol a gyermek gond nélkül megeheti. Para anyu befigyel. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...