2014. február 13., csütörtök

Normális

Mi az, hogy normális? Mi a természetes? Mi a követendő, az elfogadott, mi a norma? Az amit többen képviselnek? Hát nyilván... :(

Ma is erősen elgondolkodtam ezen a fejlesztésen. Ma valahogy nem akart együttműködni. Nem bánkódom, mert neki sem egyforma minden napja, most ilyenje volt és kész. Megtalált mindenféle zsinórt és azokat lóbálta, bezárkózott nagyon a világába. Persze igyekeztük eldugni előle, de mindig talált újabbat a kis sasszemű. És miközben rázta-rázta rendületlenül, megkérdeztem a fejlesztőt, hogy ha az autik lennének többen, akkor vajon bennünket vennének rá mindenáron, hogy rázzunk dolgokat, repkedjünk a kezünkkel, járjunk lábujjhegyen, ne hallgassunk a nevünkre, egyoldalúan kommunikáljunk? Amúgy nagy dilemmám és szintén sok kérdőjelet látok a szemeim előtt annak kapcsán, hogy mennyire kell beavatkozni az autik dolgaiba? Olyan szempontból be kell szerintem, hogy akik képesek rá, ezzel megkönnyítjük, hogy beilleszkedjenek az NT-k világába, lehetőséget adunk rá, hogy ne szoruljanak mások segítségére, önálló felnőttekké váljanak, hisz ez az ő érdekük is. De sokszor olvastam már autiktól, hogy ők nem igazán örülnek, mikor meg akarják őket változtatni, mert az autizmus a sajátjuk, ők ilyenek, nem akarják, hogy átformáljuk őket. Nehéz megtalálni szerintem az egyensúlyt...

És fura összevetni a homoszexualitást az autizmussal, mert  különbözőek, de abban mondjuk hasonlóak, hogy genetikailag meghatározott mindkettő és nem választás, nem nevelés kérdése. És ezért jutott az is eszembe, hogy ha ők lennének többen, akkor ők is át szeretnék nevelni a heterókat melegekké? És nem engednék, hogy nyilvánosan megpusziljuk a szerelmünket, hogy fogjuk egymás kezét? Csak a 4 fal közt lehetne "heteróskodnunk"?

Tudom, hogy ez így hülyeség, de most akkor is ezen jár az agyam. :) Nagyon rámozdultunk erre a témára a csajokkal (tegnap tök későn feküdtem le, most meg ragad a szemem, olyan álmos vagyok...), és már kezd sok lenni nekem (is), de ez még nagyon kikívánkozott. Egy darabig most már tényleg jegelem a témát!!! :) Vagy legalábbis is nem írok róla, viszont elkezdtem olvasni a gay.hu-t és nagyon tetszik, sok érdekességet lehet ott olvasni. (Nem, nem pornó oldal, ne féljetek szemérmesebb olvasóim ;) , a melegek jogairól, lehetőségeiről van főleg szó.)

33 megjegyzés:

  1. Az Aurelio meleg? Azta.
    Csak viccelek.
    Amúgy biztos igaz.
    Mondom is öcsémnek, mert ő nézi a VV-t. Bocs, ezt a szenny műsort. :-) (amúgy nem is értem, mert van benne némi sznobizmus, hogy akkor most mé' is ül le vv-t sasolni?)

    Alulról a második bekezdésed nagyon frappáns.

    Az autishoz nekem nehéz hozzászólni. Érdekes, amit írsz. Én nem vagyok auti, de nekem is tök FURA, amikor az emberek FURÁNAK tiulálják a 20 éven át tartó rázásomat.

    VálaszTörlés
  2. http://senkisehivta.blog.hu/2014/02/10/dani_es_a_valentin

    VálaszTörlés
  3. Elolvastam. Végig. Végig kell. Érdekes volt. A végét pedig megmosolyogtam, mert szép. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amúgy sokan vannak ám a spektrumon úgy, hogy nem is tudnak róla. ;) Remélem nem sértődsz meg, nem mondom, hogy auti vagy, de ez a rázás például egy tipikus autisztikus tünet. Nekem is volt így visszagondolva ilyenem, én a piros retro ufó széknek a tetejét levettem és abban pörgettem alufóliagalacsint. De lehet, hogy már írtam.
      Én még csak beleolvastam. :( De el fogom az egészet és a gépnarancsosat is! De a rohadt tüllszoknya keresése elvett rengeteg időt és még nincs meg, de rajta vagyok az ügyön, és amint meglelem, megosztom szóban, hogy vajon mi volt olyan botrányos benne. :D

      Törlés
    2. Nem sértődök meg. :-) én is gondoltam rá, hogy akkor siman lehet, hogy valami enyhe valami... de nekem sosemvoltak kommunikációs nehézségeim.
      Valószínűleg Cynthiát nézte fiúnak. :-)

      Törlés
    3. Megszereztem az aznapi részt, beletekerek, hogy van -e ilyen benne. De valami rózsaszín tüllszoknyát emlegettek többen is nem??? Hófehérkének meg nem olyan van. De annyira izgat ez, hogy tényleg muszájnak érzem kideríteni, nagyon kíváncsi vagyok a botrányt kirobbantó jelenetre.

      Törlés
    4. Nem a Hal a tortámba műsorba volt. Egy Való Világ előzetesbe volt délután 4-kor és az volt a baj, hogy hiába nem nézi a Vv-t, ha véletlen így is meglátja a reklámját.

      Törlés
    5. Visszaszívtam, megnéztem, tényleg Hal a torta műsort ír A. a blogján. Bocsi, én emlékeztem rosszul,mert megemlíti a VV-t is.
      Na erre már én is kíváncsi lennék. :-)

      Törlés
    6. Ott tartok a magánnyomozásban, hogy leszedtem az egész hetit, és keresem tekergetve, hogy hol lehet. :) Amint meglesz, szólok. Eddig annyit láttam, hogy az azt megelőző héten Viktor színpadi csókot vagy inkább arcra puszit adott egy komának. De sehol egy felháborító rózsaszín tüllszoknya. :( Remélem megtalálom!

      Törlés
  4. Nehéz kérdés ez, az biztos.
    A többség "terrorja" szerintem bárhol előfordulhatna amúgy, de pont az autiknál nem igazán, mert mindannyian mások :D

    Itt egy leszbi blog: http://maskentkolozsvaron.wordpress.com/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, mindannyian mások; és az őszinteségük és az, hogy nem akarnak megfelelni a többi embernek, az számomra csodálatraméltó. Sokat lehet tőlük tanulni. És szerintem pont azért sem szeretnék a képükre formálni az NT-ket, mert ők sem akarnak beolvadni, így beolvasztani sem akarnak. De ez pusztán csak egy feltételezés a részemről. :)

      Köszi a linket!

      Törlés
  5. Egy 24 éves fiú bámult ki a vonat ablakán. „Apa nézd, azok ott hátul a fák!”

    Az apja elmosolyodott. Egy fiatal házaspár ült mellettük és figyelték a fiú nagyon gyerekes viselkedését. Ismét kiáltás… „Apa nézd, a felhők olyanok, mintha velünk jönnének!”
    A fiatal pár nem tudott már tovább ellenállni: „Miért nem viszi el a gyerekét egy jó elmeorvoshoz?” –kérdezték az apját. Az idős ember mosolyogva válaszolt: „A kórházból jövünk. A fiam vakon született, és csak pár nap telt el a műtét óta. Ma van az első napja, hogy láthatja a világot körülötte.”

    Tanulság:

    Minden embernek megvan a maga története. Ne ítélkezzünk felettük, ne bántsuk őket, mert nem tudhatjuk, hogy mit éltek át, vagy mi történt velük. Az igazság néha megdöbbentő is lehet!

    Ancsa!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, lehet, hogy félreértettelek... Ha igen, akkor bocs. De szerintem nem bántottunk itt senkit, senki nem akart anyai pofonokat osztogatni senkinek (vagy legalábbis nem írtuk le :P ), míg máshol ez előfordult, és páran kiálltunk egy elnyomott, emberi jogaikban, a szerelem szabadságában korlátozott kisebbség mellet. Hát ha ez ilyen nagy bűn, kövezzetek meg! Ítélkezésre ítélkezés a válasz, tudom, ovis, de nem mi kezdtük...mi csak reagáltunk. És az, hogy ki mit élt át, nem ad mentességet semmire. Én is tudnék mesélni, hogy miken mentem keresztül, de lehet, pont ezek tettek ilyenné, és bevallom, büszke vagyok rá, hogy annak ellenére hogy páran biztos köpködnek rám és a hasonló véleményen lévő hozzászólókra, valószínűleg a radikális nézeteim miatt páran nem is jönnek ide vissza, de akkor is megérte és nem bántam meg egyetlen szavamat sem!

      Törlés
    2. Jaj nem, én csak az elfogadásra akartam egy írást. Azt hogy ne ítélkezzünk mások felett, mert nem tudjuk miért van ami van. Vagyis, pl nem tudhatja egy idegen, hogy miért viselkedik a lányod épp furábban, és ne nézze le őt vagy téged ezért. Meg a másságot sem tudjuk, hogy épp abban az emberben miért alakult ki. De pl az előbbi írásomban is írva, hogy egy most kezdő, aki eddig nem látott, felkiált néhányszor, mert nem látta pl a fákat, vagy a felhőket. Nem szabad lenézni az embereket, mert nem tudjuk miért van ami van. Mondjuk egy hisztis gyerekről sem tudhatjuk, hogy miért hisztis. Ha valaki sántikál, azt is csak sejtjük, hogy fáj a lába, de nem tudjuk az okát. Vagy aki sír, nem tudjuk miért. Érted? Nem bántani akartalak, bocsi ha így jött le. Ancsa.

      Törlés
    3. Heh? Kati átment állatba. :-) ha az üldözési mánia fájna... :-)

      Törlés
    4. Nekem erről az jutott eszembe, mikor lépten-nyomon megkérdezik a babás anyukáktól, hogy mennyi idős...Mivel az enyém lemaradt a mozgásfejlődésben, ha elárultam a korát, mindig az volt a válasz, hogy mennyii? És még nem jár, beszél, ugrál, érettségizett le stb stb stb. Kvázi mint a fenti történetben. Bevallom, én sokáig letagadtam a korát...egyszerűen azért, hogy ne kapjam meg ezeket a csodálkozó megjegyzéseket. Ma már nem teszem, és ha megkérdezik, hogy 2,5 éves? És még nem jáááááárrrr? Azt mondom, hogy igen, még nem jár, és miért gondolja, hogy én nem tudom, hogy járnia kéne?! Erre általában nincs válasz :) Pl. mióta sokat olvasok az autikról, nekem sem jut már eszembe a buszon/áruházban hisztiző gyerekről az, hogy anyuka rosszul neveli. De aki nem találkozott még ilyennel, esetleg nem is hallott erről, fel sem tételezi, hogy valami mások állhat a másként viselkedés mögött. Ezért fontos az információ, pl. az ilyen blogok mint Katié, meg sok más hasonló cipőben járóé, hogy az emberekhez eljusson az, hogy vannak más dolgok is a világon, mint az általánosan elfogadott többségi viselkedésformák. Legyen az bármi, auti, genetika, homó, bármi.
      Szóval a tanulság az amit Ancsa írt: sose tudhatod, hogy mi van az egyes emberek mögött, milyen sztori, élethelyzet, és talán nem is érdekes, és itt jön megint az elfogadás: egyszerűen elfogadni, hogy mások mások ...
      S.

      Törlés
    5. Ancsa, akkor tényleg bocsi, félreértettem. :O Azt hittem, hogy támadsz. :D Már kissé befáradt az agyam, ugyanis más blogokon is védelmére keltek valakinek és már tényleg nem tudom sokszor, hogy kire céloznak, vagy hogy pontosan mit akarnak kifejezni (na meg ezért is szeretem jobban a szóbeli kommunikációt, mert így előfordulnak könnyen félreértések. Remélem nem haragszol, esküszöm, hogy még az ominózus blog szerzőjét sem akartam bántani. De így alakult. Amúgy nagyon elgondolkodtató és szép történet, amit írtál!

      Babi, benéztem, no! :) Van ez így. De már lehet, tényleg üldözési mániám van... :P

      S., sokszor olyan tapintatlanok tudnak lenni, hogy az nem igaz. Mert persze, legyen kíváncsi, de miért nem lehet a csodálkozás mellett tapintatosan megkérdezni, hogy mi ennek az oka. Ha nem akarod az orrukra kötni, akkor is ott van, hogy nem csak azon agyalnak, hogy jujjj, hát nem jár és nekem mindig jól esik, mikor rákérdeznek, pl., hogy mit jelent az autizmus, milyen fokú, stb. De nagyon frappánsan hárító módszer a "Azt mondom, hogy igen, még nem jár, és miért gondolja, hogy én nem tudom, hogy járnia kéne?! " ;) Nálunk a hisztinél szoktak okoskodni, és ha beszólnak, akkor volt már rá példa, hogy mondtuk, hogy autista. És erre általában zavarodottan odébb álnak. :D
      Így már másabb Ancsa története. Amúgy is szépnek tartottam, csak azt hittem, hogy ő is egy testőre egy bizonyos illetőnek...

      Törlés
    6. Megértelek Kati, és egyrészt igazad van, mert elég gonoszak tudnak lenni egyes emberek. Néha nehéz őket megérteni, és sokszor félre is lehet érteni, mert tényleg nem tudni milyen szándékkal akart írni, szólni. Ancsa.

      Törlés
  6. Valaki az elfogadás útját kezdi járni? :P
    (Egyébként nekem pont az a bajom, hogy én Peti esetében annyira érzem, hogy ő másként látja a világot és másként mozog benne, mint a nagy átlag. És támogatom ebben, amennyire csak tőlem telik. DE: be fog kerülni oviba, iskolába és mindenhol satuba fogják szorítani az elvárások, a szabályok, amiknek muszáj megfelelnie. Különben... huhh... Szóval szar ez mindenhogy. :) Ha én keménykedek, akkor még az anyja sem fogadja el olyannak, amilyen, viszont, ha erősítem benne, hogy másként is lehet, akkor meg később szív nagyot. Hát nemtom. Majd szólj, ha te igen.... ;) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, fejlődőképes vagyok elfogadás ügyileg. :D Mármint a saját gyerekem másságát illetőleg... A többivel előtte sem volt gondom.
      Teljesen egyetértek, mármint hogy szar ez mindenhogy. Olyasmi ez, hogy most melyik farkamba harapjak...
      Szólok, de te is mindenképp, ha rájössz az egyensúlyra! :)

      Törlés
    2. Jaahhaaaj! Azóta ezen röhögök! Ez a homoszex téma kicsit elvitte a gondolkodásodat egy irányba! :D
      Ugyanis harapni max az ujjunkba szoktunk. Mert nincs farkunk. De ha lenne is, csak egy lenne belőle, ezért a "melyik farkamat harapjam", mint kifejezés... nehezen értelmezhető. De legalább baromi vicces. :D

      Törlés
    3. :D :D :D Igen, már csak az egymással kardozó farkakra tudok gondolni, valószínűleg ez az elszólás is arra utal. :) De most megpróbálom kimagyarázni, szóval én a Kétfarkú Kutyapárt szimpatizánsa vagyok és beleképzeltem magam abba, hogy 2 farkam van. ;)

      Törlés
    4. Köszi Móni, hogy felhívtad a figyelmünket erre a hibára. Tök jót röhögtem. :-D
      Az elszólások már csak ilyenek. ;-)
      De jó a dumád, amivel kimagyaráztad. 5/5 pontos. :-)

      Törlés
  7. Megint olyan témát választottál, amin már sokat gondolkodtam :) Mondjuk pl. a lóbálás, ami a te lányodat egyértelműen megnyugtatja. (én az ilyen monotóniákat "zombulásnak" hívom) Más gyerek meg cumizik, vagy az ujját szopja. Sőt, rengeteg gyerek teszi ezt. Ugyanezen okból. A "normális" gyerek legnagyobb monotóniája a cumi, de ez "normális". A "nem normális" gyerek monotóniája meg "nem normális", leszoktatandó. Hogy is van ez?!

    Nálunk egyébként kártyapakolgatás megy monotóniaként, ilyen kutyás kártya, de amíg ezt nem kapta meg, addig DM kupon volt :) Meg pl. papírzsebkendővel arcot simizni sokáig az jó :) Bár a gyerekem monotóniáit a fáradtság hozza elő, ő nem auti (de lehetnek autisztikus dolgai), szóval nem ugyanaz a helyzet, de abból a szempontból mégis, hogy "nem normális" a monotóniája.

    Ez kicsit összevisszára sikerült, de remélem érthető :)

    S.
    (még mindig a hoxáról :) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy elment auti földére. :)
      Amúgy engem azért aggaszt ez, mert nem akarok hazudni, de rengeteg időt tölt 1 napjából elvonulva, lóbálva, rohangászva. Nálatok mennyi idő a "zombulás"? nálunk kb. 80%-ot biztosan ott tölt. És ami bánt, hogy autiknál sokszor írják, hogy a kényelmetlen, szorongást okozó helyzetekben jönnek ezek elő. De most akkor itthon is szorong, vagy mi????? Mondjuk szerintem helytállóbb, hogy a szabadidejét nem strukturálom és osztom be megfelelően. De ott van, hogy ha beosztanám minden percét és nem engedném a világába, akkor meg attól lenne feszült. Hú, hát nem könnyű. :S Megérteni, gyakorlatba átültetni, megélni, stb.

      Törlés
    2. Bocs, hogy belekotyogok, de nekem napi 1-2 órát vwtt igénybe a rázásom. Amikor nagyon ráértem, akkor aká 3-at is. :-) tudta mindenki. A baránőim is elfogadták... még kamaszkorban is. Babival is az első 5 évünkben még ráztam. Olyankor mindenki békén hagyott.

      Törlés
    3. Nálunk nem ennyire vészes, és ő kibillenthető. Nem tudom %ban kifejezni emiatt. Én azt figyeltem meg, hogy két okhoz köthető, az egyik a fáradtság - mert egy délutánaludninemakaró gyerekről van szó, aki emellett nagyon fáradékony (nyilván a hipotónia mértéke miatt), ezért ha délutánra elfárad, és aludni nem hajlandó, bezombul. Ilyenkor valahogy elaltatjuk, és ébredés után visszakapom a gyereket.
      A másik ok meg szintén más, mint nálatok: ha nem foglalkozunk vele. A te lányod ugye nem enged be téged auti földére, az enyém akkor zombul, ha oda "küldöm", magyarul ha nem foglalom le (pl. főzés, takarítás, stb). Ő nem nagyon tud egyedül játszani, de ilyenkor ki lehet billenteni, ő beenged, és ha foglalkozunk vele, visszatér és jókedvű. Szóval rengeteg időt igényel.
      Végül is ez annyiban párhuzamba vonható, hogy az autiknál a napirendezés is a gyerek lefoglalása, kvázi sorompó autifölde bejáratánál, nem?
      A szorongásra: ezt nem tudom, de nem hiszem hogy az ideje 80%-ában szorongana. De nehéz kérdés, hagyni vagy nem hagyni? Hm.
      S.

      Törlés
    4. Megőrülök, valami van a nettel vagy a bloggerrel, megint eltűnt a hsz-em... (Babi blogján is így jártam... :( )
      Szóval, azt írtam, hogy akkor nektek sem lehet könnyű... Jól megizzasztanak bennünket a drágáink. :)
      Értem, akkor a különbséget a két zombulás közt. Igen, szerintem is sorompóként is szolgál a napirend. Például játszani is csak úgy hajlandó, ha képekkel meg van segítve. Ez gondolom biztonságérzetet is ad neki. Magától nem játszik ő sem.
      Szerintem ha nem hagynánk, nagyon lekorlátoznánk az elvonulásait, akkor feszült lenne. De nem biztos. Tényleg nem könnyű, de valahol az aranyközépútban látom az "igazságot".

      Babi, akár 3 órát is ráztál? És ezt egyhuzamban?

      Törlés
    5. Aha :-D Most akkor ez zombulás? :-)
      Nekem kellett. Rá voltam szokva, na.És szerencsére tolerálták. Aztán beláttam, hogy már picit vicces, és akkor 20 évesen lejöttem az anyagról.

      Törlés
  8. Amúgy a norma szót most te is hülyén használod az első mondatban. :-)

    A norma mindenképpen olyan dolog, amiben a többség konszenzusra jut, egyetért. A társadalmi norma a társadalom normája. A gond azzal van, ha olyan dologról állítják, hogy norma, ami nem erkölcsi kérdés.

    Ha már ilywn frappánsan összehasonlítottad a homoszexualitást az autizmussal, akkor a "norma legyen az, hogy egy nő és eegy férfi" pont annyira abszurd kijelentés, mintha valaki azt mondaná, hogy "a norma legyen az, higy valaki egészséges/ép"

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kötekedel??? :P :D Nekem már úgy szétment az agyam ebben a pár napban, hogy már fogalomzavarom is van, teljesen kész vagyok. o.O

      Törlés
    2. Jóvan, na. :-) amúgy nem miattad írtam, csak ha valaki jönne konzervatív földéről :-)
      Sajnálom, hogy ilyen ovisan szétszakadtunk egy picit. Én a mai posztomat inkább le is töröltem. Pcsába vele! :-D

      Törlés

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...