2016. február 28., vasárnap

Sima csoportban

A nagylány óvónénije csütörtökön és pénteken továbbképzésen vett részt, így a Bogyó* csoport tagjai szét voltak osztva, a Cuki és 2 másik kislány a Lepke** csopiba kerültek. Mikor láttam a kiírást a faliújságon, egyből görcsbe rándult a gyomrom. :O Féltem, hogy mit szól majd egy ekkora kaliberű változáshoz.

Szerdán kérdeztem az óvónőt, hogy ugye az ideiglenes csopiban is lesz napirendi neki, mire a válasz az volt, hogy nem valószínű. Értem az okokat, mikor tavaly megszűnt a spéci csoport, akkor volt egy hosszabb beszélgetésünk és így talán jobban átlátom a dolgokat, mint előtte. Emiatt nem is kaptam fel a cukrot, hanem igyekeztem rávenni az óvónőt, hogy segítsen meggyőzni a másikat, hogy használják a leányzó és mindenki más érdekében is a kártyákat ott is. Nem került nagy erőfeszítésembe. :) Átmentünk és megbeszéltük, szerencsére partner volt az ottani óvónő is.

A tervben az volt, hogy viszek mobil napirendit, de erre sem volt szükség, mert E. néni, aki a gyógypedagógiai asszisztens, megoldotta és ez nagyon jól esett.  Óriási változás volt, hogy ő sem volt  jelen, ettől is nagyon féltem, de hála, úgy tudom, hogy jól viselte. Csütörtökön délben kérdeztem a helyettesítő óvónőt, hogy volt -e valami gond, de azt mondta, hogy semmi; remekül működött együtt a leányzó, a többiek meg sokat segítettek neki. Ő ugye nem igazán meséli el a vele történteket, főleg kérdésre nem. Ez bennem sokszor bizonytalanságérzetet, szorongást kelt. De mikor pénteken kitessékelt a búcsúzás után, akkor tudtam, hogy nem fél, jól érzi magát ott is. :) Tényleg látszódott rajta, hogy nem okoz neki gondot a nagyobb létszám sem, legalábbis nem tapasztaltam, hogy félve ment volna be a csoportba, sőt. Ennek nagyon örültem, de mikor megbeszéltük az apjával a történéseket, akkor bevillant, hogy lehet, hogy ha nem csak 1-2 napról lenne szó, akkor nem így reagálna. Eszembe jutott erről egy idézet a Dása naplója című könyvből, amit már többször tapasztaltunk (és sokan pl. az ilyen reakciók miatt is megkérdőjelezik azt, hogy autista -e) :

"Bármilyen furcsa, az autista kétlábúak könnyebben igazodnak nagy változásokhoz, mint kicsikhez. Például mikor a család (persze nélkülem) külföldre utazik vakációzni (én meg mehetek a macskamenhelyre –igazságtalan a világ!), Alex jól viseli az ismeretlen szállodákat. De ha bármit megváltoztatnak a hálószobájában, Básztet és Szehmet legyen hozzánk irgalmas! A magyarázat a „gestalt -észlelésben” rejlik. Alex találkozása az új tudnivalókkal új „gestaltot” jelent, amit elraktároz az emlékezetében, viszont a megszokott környezet bármilyen változása megzavarja: egyrészt mert ezáltal „új kép” keletkezik; másrészt mert ismerős helyzetben ismeretlen környezettel találja magát szemben. Megfigyeltem, hogy a rendezettség és a megszokottság segít Alexnek, hogy fölfogja, mi, mikor és miért történik, és végül el tud fogadni kisebb változásokat, kivált olyankor, amikor maga is részt vesz a környezet átalakításában – a szobája kitakarításában, a ház átrendezésében stb."

T. O. Daria: Dása naplója

Mindezek tudatában is végtelenül örülök és büszke vagyok rá, hogy ennyire tudott alkalmazkodni az új helyzethez. Segített az is, hogy már érti a hét napjait és mondtam neki, hogy ezen a két napon nincs I. és E. néni, így a Lepke csoportba kell mennie, de hétfőn már lesznek és akkor újra együtt lesz a Bogyó csapat. Biztonságérzetet ad neki. Leginkább a naposság motiválta ennek megértésében szerintem. :) Minden reggel úgy kelünk, hogy megbeszéljük, hogy milyen nap van és ekkor ki a napos, kivel fürdik este, majd holnap milyen nap lesz, ekkor ki lesz a napos.


*, **: a neveket megváltoztattam 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...