2015. január 27., kedd

A betegszabi utáni első reggel

Nehezen bírtam felkelteni, elszokott a koránkeléstől. :) Majdnem el is késtünk. Na de ami cukiság volt: ébresztgetem, nyűgi, nem akar, stb. Kimentem megmelegíteni a tejcsijét, közben hallom ám a tépőzárak recsegését a kisszobából. Egyem is meg a kis kezeit, levette a napirendiről a reggeli rutin képeit és visszatette a tete jelét. :D És visszafeküdt, betakarózott, miközben szorongatta az alvós cimboráit. Én olyan jót mosolyogtam, aranyos volt nagyon.
Kisebb közelharc után már gördülékenyen mentek a dolgok. Általában azzal jobb belátásra tudom bírni, hogy mondom neki, hogy megkeressük a Lacikát*, Zsófikát*, Boldizsárt*, Magdi nénit* és Edina nénit*. Örülök, hogy szereti az ovit, szinte mindig jókedvvel megy. És az is nagyon szuper, hogy elkezdett a gyerekek felé is nyitni, utánozza őket. Remélem, hogy ha hamarabb nem is, de a következő évben már integrált csoportba fog járni! :)

*A neveket megváltoztattam a nehezebb beazonosíthatóság érdekében. ;)

3 megjegyzés:

  1. nagyon aranyos lehetett
    drukkolok, hogy minden jól alakuljon
    szia, Ági

    VálaszTörlés
  2. Tete, de édes :-) Igaza van nem?

    VálaszTörlés

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...