Jelentősen ki volt a f.szom

Mostanra kicsit mérséklődött, most már inkább "csak" félek, hogy mi lesz ennek az egész járványnak a következménye. Rövid és hosszú távon is.

A dühöm azért alakult ki, mert kiderült, hogy a nagylányék az iskolában étkezések előtt nem mosnak (jelen állás szerint mosTak) kezet. Nem vagyok tisztaságmániás, hypó függő sem (2kutya+macska panelban mellett álszentség is lenne), de azért bevallom, kiakadtam. Év elején vinni kellett szappant, kéztörlőt. Há' mondom biztos azért, amire való. A járvány miatt kedden kaptak kézfertőtlenítőt és ezt el is mesélte a Tündüs. A fertőtlenítőnek, de a beszámolónak is nagyon örültem, mert nem szokott túl sokat. (sajátosan kommunikál... 😉 ) Ekkor kérdeztem rá a kézmosásra, mire a legnagyobb természetességgel mondta, hogy nem szoktak. Nem akartam neki elhinni. Bűntudatom is van, hogy megkérdőjeleztem, hogy igazat mond -e. Az egyik szülőtársat megkértem, hogy kérdezze már meg a gyerekétől, hogy tényleg így van -e. A válaszon ledöbbentem és elszomorodtam: ő is azt felelte, hogy nem szoktak kezet mosni. A WC-ben nincs szappan, a termükben lévő csap meg egy ideje már nem műkszik (azt az ígéretet kapták, hogy majd nyáron lesz megszerelve, hát gratu). Van az ebédlő előtt is, de a két gyerkőc elmondása alapján azt sem szokták használni...

Vártam egy napot és reménykedtem, hogy legalább a járványra való tekintettel kézfertőtlenítőt kapnak szerdán is vagy valami. Nem így volt. Az osztályfőnök nem volt, a délutános meg gondolom el volt havazva, mert a házi feladat sem volt beírva. Aztán persze jöttek a hírek, kezdtem egyre idegesebb lenni, agyaltam, hogy mit csináljak. Végül csütörtök délelőtt írtam külön-külön mindkét tanárnak. Hogy is fogalmazzak: nem teljesen egyezett az állításuk azzal, amit a gyerekek mondtak és ezt a tudtukra is adtam, természetesen nagyon óvatosan, finoman, nem akartam őket sem számonkérni, sem megsérteni, de úgy gondolom, hogy alap dolognak kellene lenni annak, hogy kezet mossanak a gyerekek, járvány közepette meg pláne. A délutános msn-en fel is hívott és ott és írásban is megígérték, hogy maximálisan oda fognak figyelni erre.

Már aznap így is történt, kifaggattam a leányt: tízórai és ebéd előtt is volt kézmosás, pénteken is. Lehet, hogy fölöslegesen basztattam a tanárokat, és a jelzésem nélkül is pozitív irányba változott volna a dolog, de így láttam helyesnek, nem tudtam tétlenül reménykedni, várni.

Kíváncsi leszek erre a távoktatásra is. Meg úgy az egészre. Próbálom nem szétidegelni magam, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy tudom ezt az egészet pozitívan, optimistán látni. Fosok, na. 😟