2015. május 10., vasárnap

Ovis anyák napja

Előzmény:

Azért mikor megpillantottam az egyik ismerősöm kislánya által az oviban készített anyák napi meghívóját, akkor azért ö...

Amúgy nem értem, hogy miért nem lehetett volna nekünk is csoportos anyák napja... Kis létszámú (10 fő alatti, közelebb az öthöz, mint a hathoz) a csopi és ahogy elnéztem a szülőket, vagyunk annyira nyitottak és intelligensek, hogy tudott volna működni és nem rugóztunk volna azon, hogy kinek a gyereke tud verset mondani és kié nem... És nem értem, hogy ha bölcsiben van ünnepség, akkor itt miért nem lehetett hasonló? :( A hiányérzetem fennmaradt. Pont az ilyenek is mélyítik szerintem a hozzánk hasonló szülőkben a kirekesztettség érzését :/ (és ez még csak a jéghegy csúcsa). De biztos most is csak én vagyok túlérzékeny...

A keserű szájíz mellett azért természetesen jól esett a műsor és megható is volt. De mondjuk mire elérzékenyültem volna, addigra már vége is volt. 1 vers, 1 dal, majd ajándék. Cuki szégyellősre vette a figurát, így szinte csak tátogott, de persze így is eszméletlenül aranyos volt és meg tudtam volna zabálni. :)
Kaptam begóniát, egy karkötőt, amit ő fűzött és hazaérve meg már el szerette volna tulajdonítani. :D

Sokszor rugalmatlan, de most is azt erősítette meg bennem, hogy tud ő alkalmazkodni. Hisz most nagy változás volt az ovis napi rutinhoz képest az, hogy hamarabb, ebéd előtt mentem érte, hogy bementünk egy kis eldugott szobába, hogy nem ebédelt ott, nem kapott uzsonnát, stb. De ügyesen vette mindezt, zokszó, sírás nélkül működött együtt.

11 megjegyzés:

  1. Mi "sima" csoportba járunk, de nálunk sem csoportos az Anyák napja, hanem egyéni ... Mondjuk Nálunk megkérdezték az Óvónők, hogy milyet szeretnénk és mindenki erre szavazott! És milyen jól tettük!!!
    Idén pl ilyen volt: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=886267171420225&set=o.380155178828106&type=1&theater

    VálaszTörlés
  2. Nah igen, nálatok megkérdezték... Nálunk nem. És ha az oviban az összes többi csoportban is úgy zajlott volna az anyák napi ünnepség, mint a mi szegregáltunkban, akkor én sem érezném úgy magam, mint ahogy a bejegyzésben kifejtettem. Meg tudod, pár nappal később láttam (közel lakunk az ovihoz), ahogy a többi csemete és szülő megy ünnepi öltözetben, csoportosan, délután. Lehet, hogy nem fogalmaztam jól és nem jött át az, ami engem kissé zavart ebben az egészben. Nem vagyok egy anyák napi, nőnapi, Valentin napi, ünneplős megszállott, én pusztán már attól jól éreztem volna magam, ha kicsit hasonló lett volna az egész, mint a többi csoport ünnepsége. Személy szerint (ha már ennyire firtatjuk az anyák napi ovis műsort) nekem az tetszett volna legjobban, ha lett volna egy közös kis műsor, majd egyesével elvonultunk volna átadni/megkapni az ajándékokat.

    VálaszTörlés
  3. Na akkor nálunk a kettő ötvözete volt, közösen a csoport énekelt meg verselgetett aztán mindenki ment a mamájához és neki mondott még egy külön verset ha tudta :-) és átadta az ajándékot. Szerintem jó volt.

    VálaszTörlés
  4. Na még azt elfelejtettem hogy ezeket az új módszereket hogy ne stresszeljen a gyerek ezért ne kelljen kiállnia egyedül, az óvónők túlzásba viszik. Majd iskolában sem tud a végén megszólalni, aztán a munkahelyén sem fog tudni kinyögni egy mondatot sem mert kicsi korában nem lehetett stresszelni. Mint az óvodai foglalkozások sem kötelezőek csak ha a gyerek akarja. Csakhogy én is akarom hogy a gyerek rajzoljon, közösen csináljon valamit a többiekkel és ne húzódjon el a sarokba egyedül ahogy meg is tette a bemutató órán. Tökjó volt nézni. Akkor világosítottak fel hogy nem kötelező. De a rajzolás még nem egy borzasztó dolog! Meg a gyereknek lövése sincs hogy akar-e valamit vagy nem amíg el nem kezdi. Szóval ez az új irányzatok nagyon betartása. nem biztos hogy jó.

    VálaszTörlés
  5. Sztem ez nem elsősorban azért van, hogy a gyerek ne stresszeljen... hanem így nem tűnik ki már kiscsoportban, hogy pl. yx totál visszahúzódó, így aztán ő szinte sosem fog szerepet kapni... nem úgy, mint z, aki meg élvezi a szereplést... sztem mindenkinek kellemetlen, ha egy kisgyerek végül nem hajlandó kiállni... mert igenis az, úgy az óvónőnek, mint a szülőnek, de talán meg a kicsinek is... legalább anyák napján ne... így legalább mindegyik kicsi szerepel-))
    Nekem például annak idején sokkal sz@rabb volt, hogy az én lánykám azért kapott ritkán szerepet, mert alapból izgulósabb, szorongóbb... pedig ügyes volt, meg kitűnő tanuló... csak hát könnyebb volt mindig azokra osztani a szerepeket, akik bármilyen helyzetben feltalálják magukat...

    VálaszTörlés
  6. Közös szereplésről beszéltem, nem egyéniről. De minden ok elképzelhető, nekem az óvónők ezt mondták. Az viszont tény, mondom ezt 17 év tanítás után hogy függetlenül attól hogy egy gyerek visszahúzódó vagy sem, vannak és lesznek helyzetek amikor ki kell állnia egyedül, akár magát képviselni. Ezt már ilyen kicsi korban is lehet gyakoroltatni. Nem egyedül kiállítani hanem a többiekkel közösen. A mi óvodánkban sem volt szereposztás mert együtt csinálták. Pont ezt írtam le. A többi már csak egy plusz vélemény. Az a helyzet amit te írsz egy rossz pedagógiai helyzetkezelés és abban igazad is van.

    VálaszTörlés
  7. Közösen az teljesen jogos-) sőőt...
    Mi már régen kinőttünk az óvodás korból, jövőre érettségizik, de az igulóssága megmaradt, pedig már volt jó pár helyzet, amikor ki kellett állnia magáért... szegény gyerek tiszta anyja :D

    VálaszTörlés
  8. Az enyém sem óvodás már, 13 éves és rengeteget szerepel, ha akarja, ha nem. Külföldön jár iskolába, projecteket készítenek és azt mindig egyedül kell előadni, ráadásul közönség előtt sokszor. Nekem nagyon tetszik. Persze izgulnak mint a fene, na de milyen jól fog jönni ez majd egy munkahelyen.

    VálaszTörlés
  9. Nekem ez az ötvözet a legszimpatikusabb (speckó, integráló vagy sima csoportra vetítve is).

    VálaszTörlés
  10. Igen, ez már szerintem is a ló túloldala és nem feltétlen a gyerek érdekeit szolgálja...

    VálaszTörlés
  11. "sztem mindenkinek kellemetlen, ha egy kisgyerek végül nem hajlandó kiállni... mert igenis az, úgy az óvónőnek, mint a szülőnek, de talán meg a kicsinek is... legalább anyák napján ne..." Khm, hát na igen, lehet, azért is látom én máshogy ezt a "kellemetlen" dolgot, mert Cuki megedzett, szóval nekem az, hogy nem mondja a verset, nem énekel, abszolút nem kellemetlen, hanem inkább olvadtam attól is, hogy de édibédi szégyellős már az egyetlen porontyom. Nagy valószínűséggel a többi anyuka és csopitárs előtt is ugyanezt éreztem volna. És a "legalább anyák napján ne" dologról nekem meg az jut eszembe, hogy legalább az anyák napi ünnepségünk zajlott volna kicsit hasonlóan, mint a sima/integráló csoportoké...

    VálaszTörlés

ShareThis

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...