Kencefice

Sudocrem-es arcpakolás Tündüs módra

1 nappal később, a gondatlan anya ugyan ott felejtette a krémet, és a kisasszony élve az alkalommal, egy csöppet vastagon kente be az arcát (és a két nap alatt a tégely 1/4-ét eltüntette, evett is belőle, ami az emésztését is felgyorsította...)

 Megkóstoltam a Sudocrem-et, és meglepődve tapasztaltam, hogy egészen ehető. De komolyan! Egyáltalán nem keserű (én azt hittem, hogy de), és enyhe levendula íze van. Az állaga, és az, ahogy az ember nyelvére tapad, az nem annyira kellemes; de seggkrém mivoltához képest egész fincsi (a popsi kenőcs nálunk azután vált seggkrémmé, hogy drága férjem így kérte a patikában, és elmondása alapján elég érdekesen néztek rá, és közölték vele, hogy azt valójában popsi kenőcsként szokták kérni a szülők...amúgy imádom, hogy ilyen nyers az én uram, de tényleg!).

 Nem hiszem, hogy valaki is bűnözőnek titulálná egyetlen sarjamat amiatt, hogy kockázva van a feje a bejegyzésekben, mint a hírekben a legelvetemültebbeknek, de szeretném most megosztani a miérteket: a régi blogom kapcsán volt, hogy "lebuktunk". Nem volt kellemetlen a szitu, de onnantól, hogy beazonosítottak, óvatosabb vagyok. Lehet, hogy ez már egy bizonyos fokú üldözési mánia (sosem állítottam, hogy teljesen 100-as vagyok), de nem érdekel, mert én úgy érzem, hogy arc felvállalással nem tudnék olyan őszinte lenni, mint nélküle. Nem mintha olyan sok takargatnivalóm lenne, de sajnos rájöttem, hogy milyenek tudnak lenni az emberek, így maradunk továbbra is a kockásfejű család. :D