Félévi

Elfelejtettem írni a féléviről. Pedig nem egy elhanyagolandó dolog. Én eszméletlenül büszke vagyok rá, nagyon jó eredménnyel zárta. Fontos megjegyezni, hogy mindezt normál tanmenetben, segítség (vizuális, gyógyped asszisztens) nélkül érte el.

Iskola most ugye nincs a járvány miatt, várjuk a tananyagot...

Jelentősen ki volt a f.szom

Mostanra kicsit mérséklődött, most már inkább "csak" félek, hogy mi lesz ennek az egész járványnak a következménye. Rövid és hosszú távon is.

A dühöm azért alakult ki, mert kiderült, hogy a nagylányék az iskolában étkezések előtt nem mosnak (jelen állás szerint mosTak) kezet. Nem vagyok tisztaságmániás, hypó függő sem (2kutya+macska panelban mellett álszentség is lenne), de azért bevallom, kiakadtam. Év elején vinni kellett szappant, kéztörlőt. Há' mondom biztos azért, amire való. A járvány miatt kedden kaptak kézfertőtlenítőt és ezt el is mesélte a Tündüs. A fertőtlenítőnek, de a beszámolónak is nagyon örültem, mert nem szokott túl sokat. (sajátosan kommunikál... 😉 ) Ekkor kérdeztem rá a kézmosásra, mire a legnagyobb természetességgel mondta, hogy nem szoktak. Nem akartam neki elhinni. Bűntudatom is van, hogy megkérdőjeleztem, hogy igazat mond -e. Az egyik szülőtársat megkértem, hogy kérdezze már meg a gyerekétől, hogy tényleg így van -e. A válaszon ledöbbentem és elszomorodtam: ő is azt felelte, hogy nem szoktak kezet mosni. A WC-ben nincs szappan, a termükben lévő csap meg egy ideje már nem műkszik (azt az ígéretet kapták, hogy majd nyáron lesz megszerelve, hát gratu). Van az ebédlő előtt is, de a két gyerkőc elmondása alapján azt sem szokták használni...

Vártam egy napot és reménykedtem, hogy legalább a járványra való tekintettel kézfertőtlenítőt kapnak szerdán is vagy valami. Nem így volt. Az osztályfőnök nem volt, a délutános meg gondolom el volt havazva, mert a házi feladat sem volt beírva. Aztán persze jöttek a hírek, kezdtem egyre idegesebb lenni, agyaltam, hogy mit csináljak. Végül csütörtök délelőtt írtam külön-külön mindkét tanárnak. Hogy is fogalmazzak: nem teljesen egyezett az állításuk azzal, amit a gyerekek mondtak és ezt a tudtukra is adtam, természetesen nagyon óvatosan, finoman, nem akartam őket sem számonkérni, sem megsérteni, de úgy gondolom, hogy alap dolognak kellene lenni annak, hogy kezet mossanak a gyerekek, járvány közepette meg pláne. A délutános msn-en fel is hívott és ott és írásban is megígérték, hogy maximálisan oda fognak figyelni erre.

Már aznap így is történt, kifaggattam a leányt: tízórai és ebéd előtt is volt kézmosás, pénteken is. Lehet, hogy fölöslegesen basztattam a tanárokat, és a jelzésem nélkül is pozitív irányba változott volna a dolog, de így láttam helyesnek, nem tudtam tétlenül reménykedni, várni.

Kíváncsi leszek erre a távoktatásra is. Meg úgy az egészre. Próbálom nem szétidegelni magam, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy tudom ezt az egészet pozitívan, optimistán látni. Fosok, na. 😟