Karácsony és apa

 Hanna teljesen természetesnek vette, hogy az apja beállított egy fával 24-én, skandálta is bőszen, hogy faaa. :) Mikor délután aludt, feldíszítettük.
 Miután felkelt a nallány, behívtuk, hogy nézze meg. Jött is, rámosolygott, és kb. ennyi volt a reakciója. :) Aztán becsempésztük az ajándékokat. Nem értette, hogy miért kell kibontani, mikor letéptünk egy adag csomagolót, minden áron vissza akarta helyezni. o.O Miután rájött, hogy ez nem fog menni, a letépett darabbal ment fel-le, és közben bele szeretett volna gyömöszölni dolgokat. Vagy pl. az egyik csomagot inkább széknek használta. :) Kicsit nehéz volt rávenni, hogy ugyan nézze már meg, hogy mit hozott a Jézuska, de végül azért csak sikerült. Tetszett neki a sütifaló bödön, és a 100 labdás sátor is. Én is befeküdtem a sátorba, és nagyon jól masszíroznak ezek a kis golyók. :) Csak elég kevésnek hat a 100, ami valójában 92 db.  Majd ha látok kicsi pénzért, még veszek, de így is jó.
 A robotlány, amit varrtam neki, nem igazán hatotta meg, de benne volt a pakliban. Rengeteg ideig csináltam, bíztam benne, hogy elnyeri a tetszését, de ezzel várnom kellett egy napot, 25-én már megszeretgette. :)



Bontás helyett inkább rámászott, ráült, legurult, majd mindezt újra, és újra...



A robotlány. Az ötlet a Pinterest-ről van.

 December 27-én először mondta, hogy apa. Épp haza fele jöttünk a sógoréktól, mikor is mondta. :) Ilyenkor, ha új szó van, mindig azt hisszük férjemmel, hogy rosszul hallunk és érdekes arcot vágva egymásra bámulva kérdezzük, hogy: -Szerinted is? Biztos azt mondta? :) Tegnap meg már azt is mondta, hogy apu. És még jókor is használta. ( Ha kérdezzük, hogy hol van anyu, hol van apu, hol van Hanna baba, általában csak ritkán talál be.) Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vagyok féltékeny. Há' már hogy a fenébe ne lennék, mikor mondja hogy pl kikapcs, de azt, hogy anyu, semmi pénzért nem hajlandó a kis büdöse. :D Na majd annak is eljön az ideje, és ő valódi kis apa szíve, szóval elnézem nekik.
  Tegnap olyat is csinált, hogy a Gyerekdalok és mondókákból az A part alatt szavainak a többségének az első szótagját mondta. Ezt jól meg aszondtam, de valami ilyesmi hagyta el a szájacskáját: "Paa, aaa,há vaaa kaaaa, há vaaa kaaaa... Bó, úúúú, bóó úúú, hááá..." Hihetetlenül elkezdett fejlődni a pöntyögője. Tuti, hogy ehhez a heti 5-szöri torna is hozzájárult, mert azóta mintha kicserélték volna. Na ezek azért nem semmik. Szerencsére a kisasszonynak nagyon tetszik, hogy lóbálva, pörgetve, hintáztatva van kb fél órát, de mi sokszor majd megszakadunk. :D És az a jó, hogy eközben még énekelni, és számolni is kell úgy, hogy levegőt alig kapok. Ennél már csak az a viccesebb, ha röhögtet az ember, és úgy már végképp nem bírom lóbálni a tüncit, aki csak értetlenül pislog ilyenkor. :) A tornáról jut eszembe, hogy a számok kezdő hangját vagy szótagját is mondja.