tag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post9071349202616147678..comments2023-08-09T13:15:41.944+02:00Comments on Lassan, de biztosan: Nyári depressziójakkkathttp://www.blogger.com/profile/09238509285083529919noreply@blogger.comBlogger10125tag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-19690027700355428812014-10-06T06:51:20.800+02:002014-10-06T06:51:20.800+02:00En nem bunnek neveznem az irigyseget, csak egyszer...En nem bunnek neveznem az irigyseget, csak egyszeru emberi erzesnek! Szerintem MINDENKIBEN van irigyseg masok irant, mindenki osszehasonlitja az eletet masokkal es mindenkinek van egy vagy tobb ember, akire irigykedik, akivel verseng sajat maga agyaban vagy nyilvanosan. SZeirntem emiatt ne ostorozd magad. Te most pont emiatt irigykedsz, de masok mas okok miatt irigykednek masokra ... ilyenek az emberek, es en sem vagyok kulonb ebben. Aki meg mast mond, az hazudik! A szomszed fuje mindig zoldebbnek tunik, neha van, hogy tenyleg zoldebb is, nem csak annak tunik. De azt soha ne felejtsd el, hogy a Facebook az nagy atveres, mert oda mindenki csak a szep mosolyokat, a jol sikerult kepeket es az idillt teszi fel. Senki nem posztolja a siros gyereket, a WCbe menekulo anyukat, a reszeg ejszakakat, a depresszios perceket... ilyent nem tesznek az emberek.....nem feltetlenul azert, mert direkt at akarjak verni a "nezoket" hanem csak mert minek? Es ezert megteveszto a dolog... mindig mikor latsz egy jo idilli kepet, akkor gondolj bele, hogy ki tudja, hogy a nyaralas alatt mennyit veszekedtek, hogy a gyerek mennyit hisztizett a kep keszitese elott es utan, es hogy igazabol semmisem arany, ami fenylik. Mindenkinek megvan a maga csataja es nehezsege az elettel, csak nem mindenkinek latszik. Van aki meri felvallalni a nehezsegeket, es mer oszinte lenni...es van aki nem. De a valosagban mindenkinek vannak nehezsegei, csatai, szar oldala, szenvedese.Enynoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-91397099451866227332014-08-17T21:46:34.547+02:002014-08-17T21:46:34.547+02:00Nem kapok egy ideje e-mail értesítőt, eddig jött. ...Nem kapok egy ideje e-mail értesítőt, eddig jött. Valami nálam rossz?Turchihttp://panaszkodjunk.blog.hu/noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-72500070329261889612014-08-16T00:25:14.279+02:002014-08-16T00:25:14.279+02:00Szerintem jól látod! De hogy nálam miért alakulhat...Szerintem jól látod! De hogy nálam miért alakulhatott ki ez a megoldandó feladat az élet dolog, azt nem tudom. Talán az lehet, hogy míg naiv ifjonc voltam, akkor ha tanultam, akkor jó jegyeket kaptam (kitűnőre érettségiztem, meg tanulmányi versenyen bioszból is kétszer egész jó helyen végeztem, oké, aztán a következő szinten már nem jutottam tovább, meg ha kitartó lettem volna, akkor az elkezdett fősulikat is be tudtam volna fejezni nagyobb megerőltetés nélkül, de hát lázadó voltam/vagyok... :P na de ennyit az arcoskodásból), szóval az nekem tökre megfelelő biztonságérzetet adott, hogy csináltam valamit, akkor volt kiszámítható eredménye; pl. tanultam,=jó jegyet kaptam. Most viszont azt érzem, hogy kicsúszott a kezemből a kontroll, nem vagyok a sorsom kovácsa, kiszolgáltatott vagyok, mások kénye-kedvétől függök, és hogy nem sok haszna van az erőlködéseimnek. <br />Köszönöm, hogy megértesz! Az oviban bízom nagyon, hisz a város legtapasztaltabb, legelhivatottabb óvónénijéhez fog kerülni, aki él-hal az ilyen kis csodabogarakért. :)black ewehttp://lassandebiztosan.blogspot.hu/noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-69524762032186575742014-08-16T00:12:23.215+02:002014-08-16T00:12:23.215+02:00Nálunk nincs ilyen lehetőség. :( Pedig jó lenne!Nálunk nincs ilyen lehetőség. :( Pedig jó lenne!black ewehttp://lassandebiztosan.blogspot.hu/noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-50219345035610189622014-08-16T00:07:43.298+02:002014-08-16T00:07:43.298+02:00Nincs kitől segítséget kérnem sajnos. :( Én valaho...Nincs kitől segítséget kérnem sajnos. :( Én valahogy szülés után megtörtem, akkor a helyi családsegítőnél érdeklődtem (egy ismerősöm ajánlotta), régen ott volt ingyenes pszichológus, de hát naná, hogy ez a lehetőség megszűnt azóta. Kedves volt a hölgy, aki régen ezeket tartotta, mert bevállalt, voltam nála háromszor, mondta, hogy reggel ne keljek ki az ágyból addig, míg nem határozom el, hogy márpedig ma jó napom lesz. Az utolsó alkalommal meg lecsekkolta a leányzót, majd minden jót kívánt... :/ <br />A nevelési tanácsadóban is beszélgettem pszichológussal, de hát erre nem elég pár perc. :( Egyszer a legkedvesebb fejlesztőnk küldött át hozzá, hisz miközben ő arról beszélt, hogy milyen jó, hogy itt a tavasz, én elkezdtem nyeldesni a könnyeim. (Tudom gáz, meg égő, nem vagyok mindig erős.) <br />És mindezek mellett pszichiáterhez is járok. :D Mondjuk egy kalap szart nem ér az egész, évente egyszer kell menni szakorvosi javaslat meghosszabbításért, oszt csók. Több idő elmegy a papírmunkával, mint a tényleges lelki akármikkel, a doki csak okoskodik, tényleg röhej az egész. De persze ha occsóért kell a xanax meg az antidepi (amikre az évek alatt sikeresen rászoktam...), akkor muszáj vagyok menni. Szóval sokszor emiatt is érzem azt, hogy menthetetlen vagyok, nincs jövőm, rab vagyok. <br />A korainál nyári szünet van, és szeptembertől meg az ovi látja el a feladatukat, így megszűnt velük a kapcsolat.<br />Igyekszem majd magamban rendet tenni, (sajnos ahogy az előzőekben kifejtettem, nincs más lehetőségem) remélem az ovival jön valami pozitív változás és akkor majd látni fogom a fényt. :)black ewehttp://lassandebiztosan.blogspot.hu/noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-15197791832839350202014-08-15T22:10:02.382+02:002014-08-15T22:10:02.382+02:00Nekem is ugyanez jutott eszembe. Nálunk van OEP ál...Nekem is ugyanez jutott eszembe. Nálunk van OEP által támogatott pszichológus, ahova a pszichiáter utal el. Lehet,hogy felétek is volna ilyen lehetőség, egy próbát megérne. (Esetleg személyiségteszt kitöltését is kérheted, az a szakember és a Te dolgod is megkönnyítené.) Biztosan könnyebb lenne, ha kibeszélhetnéd magadból a gondjaidat, és talán az elfogadáshoz is kapnál tanácsot.Kovács Arankanoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-66105654707888488212014-08-15T07:07:45.629+02:002014-08-15T07:07:45.629+02:00"Az egesz eletem kudarcok sorozatakent elem m..."Az egesz eletem kudarcok sorozatakent elem meg". Errol az jutott eszembe, hogy talan mert az egesz eletet megoldando feladatok sorozatakent eled meg? Ha szted, jol teljesitetted a feladatot, akkor van sikerelmeny es boldogsag, ha nem, kudarc es depi? <br />Cukival kapcs erzeseidet amugy nagyon meg tudom erteni. Remelem, hamarosan atkapcsol az agyad elfogado uzemmodba, mert onnantol kezdve lesz sztem konnyebb. Es ez nem megy akarasra, tudom, ez majd egyszer csak jon.RTCsillanoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-47378576502805105612014-08-14T20:27:32.617+02:002014-08-14T20:27:32.617+02:00Nem tudsz segítséget kérni??? Nem tudom mekkora te...Nem tudsz segítséget kérni??? Nem tudom mekkora településen laktok... de családsegítő, nevelési tanácsadó, pszichológus, pszichiáter... bárki, aki tudna segíteni az elfogadásban, a depressziód kezelésében, a lánykáddal kapcsolatos dolgokban... nincs ilyen önsegítő szülőcsoport? vagy a koraiban esetleg nem tudnál segítséget kérni?Lobelinnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-3742491989880690212014-08-14T00:23:42.532+02:002014-08-14T00:23:42.532+02:00Én kb. a diagnózis idején (lassan 1 éve) azt hitte...Én kb. a diagnózis idején (lassan 1 éve) azt hittem, hogy innen már sima ügy a felfogás/megértés/elfogadás/megsegítés/fejlesztés, de hát persze ismét naiv voltam... :Sblack ewehttp://lassandebiztosan.blogspot.hu/noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-1736100755360307863.post-36622055343858172092014-08-13T10:05:24.486+02:002014-08-13T10:05:24.486+02:00Na igen, kívülről könnyű belepofázni hogy mit kell...Na igen, kívülről könnyű belepofázni hogy mit kell csinálni vagy milyen legyél de csak 1 napot kell végigcsinálni a más gyerekével és mindjárt lehet tudni hogy mitől mi baja van. Persze szép dolog hogy értsük meg, fogadjuk el, de az nem olyan könnyű. Még olvasni is nehéz sokszor, nemhogy csinálni. Igen, ez kurva nehéz helyzet. Aztán jönnek a hullámvölgyek, néha jobb, néha rosszabb és közben telik az idő. Valahogy.Turchihttp://panaszkodjunk.blog.hu/noreply@blogger.com